Jobb, ha az IHLET szüli a bort
Hajóson mindenkinek van egy pincéje. Vagy kettő. Mert az ültetvényeken nem annyira szeretnek dolgozni, de bort készíteni annál inkább! Azt mondják, sokat dolgozni a szőlőben kell, a pince kóstolásra való. Európa legnagyobb öszefüggő pincefaluja 1200-1300 házból áll a Hajós-Bajai borvidéken. Már látványra is páratlan, a borok pedig sokszor a legelőkelőbb haztai éttermek itallapjain szerepelnek! Erről mesélt Sziegl Balázs borász, aki feleségével együtt 2012-ben vágott bele a nagy borkalandba. Ma a fővárosban, a Costesben, a Mákban, az Onixsban kóstolhatjuk kiváló boraikat.
Hajóson nem ipari méretekben gondolkodnak. Pici ültetvények, pici pincék várják a vendégeket. Az alföldi régió délnyugati részén 15 települést foglal magába a Hajós-Bajai Borvidék.
A világon is egyedülálló arculatát az 1700-as években betelepített sváb borászok alakították ki. Környezeti viszonyai eltérnek az Alföld többi vidékétől. A lepelhomokkal borított agyag, néhol lösztalaja, tengerszint feletti magassága, a bőséges napsütéses órák száma csodálatos borok bölcsőjévé változtatta a vidéket – tudtuk meg a Wineglass Sajtóklub legutóbbi sajtótájékoztatóján.
Identitás nélküli borvidéknek nevezték, mert mindenféle szőlőt telepítettek, ami csak az eszükbe jutott. A szőléskerteket azután elhanyagolták. Néhány éve még potom pénzért lehetett ültetvényeket venni. Az új borászak azonban éppen ebben látták a lehetőséget. Az öreg tőkék stressztűrőbbek, gyökérzetük 8-10 méterre is lemegy. Átoltással rövisdebb idő alatt lehet fantasztikus eredményeket elérni – igaz, ez is rizikós, sok munka van vele, de megéri.
Sziegl Balázs és neje, Petra csak pár sor szőlővel kezdte. Szüret pedig akkor volt, amikor a rokonság ráért.
Rá kellett jönniük, hogy a színvonalas borászathoz ennél több kell, mert ez hivatás, ez életfilozófia. Vallják, hogy a jó bor sorsa a tőkén döl el, ehhez pedig sok-sok kézimunka kell. Lehetőleg nincs permetezés, hagyják a szőlőt természetes közegében élni. A szigoró terméskorlátozást, a válogatási szabályokat is betartják. Hagyományos, fakosaras préssel nyerik ki a szőlő levét, majd spontán erjesztik azt. Általában fahordóban érlelik boraikat, leginkább derítés és szűrés nélkül kerül palackba a kékfrankos, a kadarka, az olaszrizling, a furmint, a hárslevelű és a rajnai.
A Costesben például pisztránghoz ajánlják a 2017-es traminit. Ez a szőlő nem igazán elterjedt Magyarországon. A Sziegl Pincészetnél három ütemben szüretelték, ami illatában, színe mélységében is remekül érződik.
30-35 éves tőkéket oltottak át többféle rajnai vesszővel. Egy év alatt pazar fürtöket hozott a művelet. 2017-es rajnaijukban gyönyörű savak alakultak ki.
Mindössze 1100 palack született a 2017-es olaszrizlinges birtokborból. Kísérleteztek vele. Könnyen értelmezhető, légies bort akartak készíteni klasszikus feldolgozással. Szerintem valami fantasztikus utóíze marad a szájban!
Agyagos területről származik a 2017-es dűlőszelekciós Hársfás úti olaszrizling. Csak szeptember közepén szüretelték. Tőkénként 7-8, maxiumum 8 centis fürtökből készült. Amilyen koncentrált volt a talaj, olyan kiválóra sikerült a bor is.
Az ugyancsak dűlőszelektált 2017-es Herreberg olaszrizling ugyanúgy készült, mint a Hárfás úti, de a talaj más, meleg, magas karbonátú homokos, löszös terület. Megművelés szemponjából azért jobb, mert könnyebb kapálni. 500 literes tölgyfahordókban érlelték, derítés és szűrés nélkül került palackba. Férfiasabb, szikrázóbb, hedonistább bor a Hársfás útinál.
Ne keressétek a a 2017-es kadarka rozét. Mindössze 169 palack született belőle, és az is egy hét alatt elfogyott. Igazából nem mondható klasszikus rozénak, ám bámulatos a színvilága, kellemes az illata. A fürtöknek sok a leve, nagyok a bogyók, szerencsére mi még megkóstolhattuk!
100 éve még szinte csak kadarka volt, ma a termőterületeknek jó, ha 1 %-a. A fürtök tömöttek, de ha 1-2 szem rohadni kezd, két nap alatt az egész fürt tönkre megy. A Herreberg dűlőn termesztett tőkéken 2017-ben óriási bogyók születtek, színük olyan, mint a rubin. A szakértők szerint ma a kadarka kuriózum, igazi különlegesség, ami a lángostól a dobostortáig mindenhez illik. Ma a Costesben, az Onixban és a Mákban kóstolhatod meg.
Amennyire „hisztis” a kadarka, annyira nyugis a kövidinka. Általában asztali borként kínálják, de ha később szüretelik, és megcsípi a dér úgy november táján, egészen különleges bor születik belőle. A 2017-es Kövidinka Bortys még nincs forgalomban, csak kísérleteznek vele, de már most látszik, hogy egy igazi extrém bor kerekedik belőle!
Ez a kis ízelítő is azt mutatja, hogy sokkal több figyelmet kellene fordítani erre a bámulatos borvidékre. Már maga a pincesor is gyönyörű, hát még a borok! Érdekes, hogy míg a Duna másik partján Szekszárd, Villány mekkora hírnévre tett szert, addig Hajósról alig tudnak valamit az emberek! Rajta, fedezzük fel ezt a káprázatos vidéket! Jó utat, jó kóstolást!
Hozzászólás zárolva.