A kazán, amitől azt várjuk, hogy ne fűtsön

A fűtéskorszerűsítési munkáltatoknak leginkább akkor érdemes nekikezdeni, ha már túl vagyunk a falak, a tetőszerkezet és a nyílászárók hőszigetelésén – e helyeken távozik ugyanis az elpazarolt energia döntő része. A megfelelő szigetelés ezért a kazáncsere pályázatok belépési feltételei között is szerepel.

Hogy milyen kazánt választhatunk, arra ez évtől szigorúbb szabályok vonatkoznak. A 2016. januártól hatályos előírás szerint lakossági fogyasztók is csak nagyobb hatásfokú kondenzációs kazánra kaphatnak használatbavételi engedélyt. Az Európai Bizottság erről szóló rendelete 86%-os szezonális hatásfokot ír elő, amelyet csak az ilyen típusú készülékek képesek teljesíteni.

A kondenzációs kazánok esetében a jelentős hatásfok emelkedést az adja, hogy képesek a füstben lévő rejtett hő hasznosítására is – bizonyos körülmények esetén. A működés elve, hogy az égéstermék már a gázkazán belsejében lehűljön nagyjából 45-50 °C-osra. Így a kondenzátum a készülék belsejében kicsapódik, és leadja a benne rejlő plusz hőenergiát is. Ezzel szemben a hagyományos gázkazánok 90 °C-os füstgáz hőmérsékleténél nagyon sok energia távozik feleslegesen, a kéményen át. Míg a legjobb hagyományos gázkazánok hatásfoka 90-95%, addig a kondenzációs kazánoknál ez akár 110% is lehet. Nem tévedés, a magas szám annak köszönhető, hogy a fűtőanyag energiatartamához hozzáadódik a kondenzátumból kinyerhető rejtett hőenergia is. Így, bár a készülékek jóval drágábbak az alacsonyabb hatásfokú, hagyományos kazánoknál, viszonylag hamar megtérülő befektetésről van szó. Legalábbis, ha tényleg ki tudjuk használni ezt a hatásfokot.

Ehhez olyan körülményeket kell teremteni, amelyek között a kazán kis teljesítménnyel, alacsony hőmérséklet mellett üzemel a fűtési időszak minél nagyobb hányadában. E nélkül ugyanis az új kazán nem fog kondenzációsként működni és nem hozza majd a várt megtakarítást. Ami fontos, az egyrészt az automatikus, időjárásfüggő szabályozás – tehát felejtsük el a szobai termosztátot. Érdemes lehetőség szerint minél nagyobb hőleadó felületeket alkalmazni, pl. padlófűtést, falfűtést és nagyon fontos beépítéskor a megfelelő beszabályozás is – hangsúlyozzák az újHÁZ Centrum szakértői.

Maga a kazáncsere általában nem igényel sok munkaórát, de időt kell szánni a viszonylag hosszadalmas engedélyeztetési eljárásra. Az otthoni gázrendszerek átalakítása ugyanis gázterv köteles tevékenység, ami csak a szolgáltató jóváhagyása után indulhat meg. Ha a dokumentáció hiánytalan, és a tervezett kialakítás minden előírásnak megfelel, a terv elfogadására 15 napos határideje van a gázműveknek, amely egyéb esetben hiánypótlást, vagy a terv átdolgozását is kérheti.

Nem mindig a csere az egyetlen megoldás, sok esetben a karbantartás hiánya vagy a nem megfelelő működtetés okoz gondokat. Például egy kazán megfelelő beszabályozásával – ami gyorsan és egyszerűen elvégezhető – a tapasztalatok szerint akár 10%-os költségcsökkenés is elérhető, miközben a lakók komfortérzete is javul. Csökkenthetjük a felesleges fűtést termosztatikus radiátorszelepek beépítésével is. Ezek a kis szerkezetek azt teszik lehetővé, hogy az előre beállított hőfok elérésénél az egyes helyiségek fűtőtesteit kapcsolják ki – vagyis csak ott fűtünk, ahol tényleg nincs elég meleg – mondják a szakértők.

Nagyon fontos a kazánrendszer éves karbantartása is. Egy ilyen vizsgálat nemcsak a kazán hatékonyságát és megbízhatóságát javítja, hanem az épületben tartózkodók biztonságát is, mert megelőzheti, hogy a lakótérbe szén-dioxid vagy halált is okozó szén-monoxid áramoljon a fűtőberendezésből.