Az újságolvasás még mindig jó!
A magyarok elsősorban az olvasást tartják a megfelelő tevékenységnek szabadidejük eltöltésére, kevesen vannak, akik kimozdulnak otthonról, netán pénzt adnak ki kulturális programokra. A GfK Hungária Piackutató Intézet 2005/II-III. negyedévi Nemzeti Média Analíziséből az derül ki, hogy a nagyvárosokon kívül – a lehetőségek hiányában – alig játszanak szerepet kulturális programok a szabadidő eltöltésében.
A Nemzeti Médiaanalízis 2005/IV. negyedévi kutatása annak is utánajárt, hogy a válaszadók milyen gyakran hódolnak egy-egy tipikus szabadidős tevékenységnek (így pl. milyen gyakorisággal járnak baráti társaságba, sporteseményre, diszkóba, stb.).
A legkevésbé népszerű szabadidős elfoglaltságnak a sportesemények látogatása bizonyult, az összes válaszadó 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem megy el szurkolni. Ez az attitűd szinte független attól, hogy nagyvárosban vagy kisközségben él-e az illető, sokkal inkább meghatározó azonban a nem: csak jóval kevesebb férfi (49 százalék) mond le teljesen az élő sportélményről, mint nő (77 százalék).
Szintén nem túl népszerű a számítógép, mint szabadidős alternatíva. A megkérdezettek 59 százaléka, ha nem muszáj, nem számítógépezik, de itt már jelentős eltérések vannak az egyes korcsoportok között. A 60 évnél idősebb népesség 94 százaléka életének egyáltalán nem része a komputer, de ugyanez igaz a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezők 77 százalékára is.
A válaszadók mindössze öt százaléka jár legalább hetente szórakozni, viszont kiugróan magas – 64 százalékos – azok aránya, akik soha nem mennek diszkóba vagy egyéb szórakozóhelyre. Nem meglepő, hogy inkább a fiatalok jelölték meg ezt a szórakozási lehetőséget, de érdekes, hogy a csak általános iskolát végzettek háromnegyede soha nem jár el szórakozni, míg a felsőfokú végzettségűek esetében ez az arány 60 százalék.
Megállapíthatjuk, hogy az olvasás a legelterjedtebb magyar szabadidős tevékenység. A könyvolvasási szokások tekintetében figyelemre méltó, hogy a nők 20 százaléka, míg a férfiak 13 százaléka vesz kézbe hetente többször könyvet (mindösszesen 25 százalék azok aránya, akik ezt soha nem teszik meg). Még magasabb ez az arány az újságolvasóknál: a válaszadók 69 százaléka hetente többször olvas újságot. A felsőfokú végzettségűek között alig akad olyan, aki soha ne olvasna valamilyen sajtóterméket vagy könyvet (mindössze mintegy 2 százalék), a csak nyolc általánossal rendelkezők közül viszont 39 százalék azok aránya, akik soha nem vesznek kézbe könyvet, s 11 százaléknyian nem olvasnak újságot sem.
Hozzászólás zárolva.