Csodás kertre vágysz? Így tervezd meg!

Tóth Ádám kertépítő természetesen azt javasolja, hogy kócos kertünkkel forduljunk szakemberhez. De tudja jól, hogy erre nincs mindig kellő keret, ezért megosztja velünk a házilagos kerttervezés alapjait. A Kertguru kertépítője most ad nekünk 10 hasznos tippet, hogyan is fogjunk hozzá.

A tervezés fontosságát nem lehet túlbecsülni. Előbb az ötletelés, aztán az ültetés, soha nem fordítva! Ha magunk végezzük a kivitelezést, akkor is jól jöhet a szaksegítség. A tervezésből ne hagyjuk ki a család többi tagját sem, nekik is biztosan vannak elképzeléseik, vad és praktikus ötleteik: hinta, ruhaszárító, kutyakennel, kosárpalánk, mesterséges szánkódomb, rózsalabirintus, zen kavicsmedence. Gyűjthetünk ötleteket könyvekből, az internetről, amit egy gyakorlott kertésszel vagy kerttervezővel átrostálhatunk, és letisztázhatjuk megvalósítható koncepcióvá. Lássuk a dolgok menetét, lépésről lépésre!

1. lépés. Határozzuk meg szóban, hogy mit szeretnénk. Hasznos legyen a kert vagy látványos? Buja vagy levegős? Formális vagy romantikus? Vegyük számba a meglévő adottságokat: fák, cserjék, gyep, ágyások, vízelvezetés, fekvés, terepviszonyok, benapozás, a talaj minősége. Mit szeretünk, mivel vagyunk elégedetlenek? Képzeljük el, hogyan fogjuk használni: az ablakon át csodáljuk csak, vagy kint gyomlálunk, ha esik, ha fúj?

2. lépés. Mérjük le pontosan a kertesíteni kívánt területet, és vázoljuk fel arányosan kockás papíron, jelölve a ház kijáratait és az állandó objektumokat (kút, szerszámos, garázs, medence). Vegyük figyelembe a szomszédos kertek adottságait és hatását a mi kertünkre: árnyékot adó fákat, bokrokat, kerítéseket.

3. lépés. Határozzuk meg a kert funkcionális elemeit. Hol vannak a kijáratok, a benapozott és árnyékos részek, mennyire kötöttek vagy szabadok, átláthatók vagy zártak a határvonalak. Listázzuk, majd vázoljuk fel a várható tevékenységek zónáit és a feltétlenül megvalósítandó kerti elemeket: veranda, étkezőterasz, olvasósarok, kocsibeálló, szalonnasütő, fűszer- és konyhakert, virágágyás, gyümölcsös, komposztáló, gyep, játszótér, homokozó, tyúkól, nyúlketrec, fenyőfa. Sakkozzunk a zónákkal egymás javára vagy rovására.

4. lépés. Kössük össze és határoljuk el a zónákat! Most jöhetnek a szilárd vagy puha burkolatú járdák, tipegők, ösvények és sövények, szobrok, kordonok, térdfalak és támfalak. (Az egyedi tereptárgyak sokat javítanak az összképen.)

5. lépés. Dolgozzuk ki részletesen az új részeket. Milyen legyen a grillező, a kerti pad, a hinta, a zenepavilon vagy a permakultúrás kiskert alaprajza? Változik-e a talajszint? Gazdálkodjunk okosan a földdel, mert sokba kerül mozgatni, deponálni és pótolni – a kitermelt földet igyekezzünk másutt felhasználni feltöltésre, szintkiegyenlítésre. Egy lejtő helyett például hasznosabb lehet a teraszos kialakítás, de ehhez pontosan számoljuk ki, hogy legyen elég föld. Végig tartsuk a léptéket, nehogy elszámoljuk magunkat, és túl sok vagy túl kevés helyet kapjon egy-egy kerti elem.

6. lépés. A felülnézeti tervezés után nézzük meg a kertünk függőleges lehetőségeit. Pergolák, tűzfalak, lugasok, határoló kerítések, kiszáradt fatörzsek várják a függőlegesen futó növényeket. Jelöljük ki, hol szeretnénk fókuszpontokat és és tömeghangsúlyokat a kertben, hol van szükség tömör zárásra és milyen magasságban, hol kell puhább, lépcsőzetes látványt kialakítani.

7. lépés. Jöhetnek végre a növények. Kezdjük a füvesített területtel, a virág- és veteményes ágyásokkal. A fákat méret szerint helyezzük el: a nagy lombú, árnyékot adó fákat érdemes a kert végébe, a kisebb lombú, dekoratív fajokat a ház közelébe ültetni. Ellenőrizzük a levegőben esetleg átfutó vezetékeket is.

8. lépés. A nagyobb funkcionális felületek felől haladjuk az összetett kerti elemek felé: most jöhetnek a sövények, cserjék, támfalak, járda menti szegélyek, zónákat elválasztó és összekötő ágyások. Előbb rakjuk fel a súlypontokat – törpecserje, szobor, lámpa, madáritató, híd, tó, szökőkút –, majd a kitöltő évelő vagy talajtakaró növényeket. Utolsó fázisban számoljuk ki a fajtánkénti térigény szerint a növényszükségletet – ez segít a költségvetés pontosításában is.

9. lépés. Most, hogy kirajzolódott kertünk képe, tervezzük meg az infrastruktúrát: az elektromos kiállások pontos helyét a kerti világításhoz, a szökőkutak és a grillező, illetve a kerti szerszámok – sövény- és fűnyíró, gallydaráló – működtetéséhez. Figyeljünk a biztonságos föld alatti vezetékezésre! Ugyanígy tervezzük meg a vízvételi pontokat és az esetleges automata vagy kézi locsolórendszert.

10. lépés. Ha véglegesnek tekintjük a tervet, készítsünk részletes költségvetést. Kérjünk árajánlatokat, látogassunk el kertészeti árudákba, nézzük meg, mit tudunk kedvezményesen beszerezni. Bátran számítsunk barátokra, szomszédokra, akiktől ingyen beszerezhetünk egy-egy túlnőtt sásliliomot, tőosztott évelőt, cserjét vagy egynyári magokat. Szükség szerint korrigáljuk a tervet, helyettesítsük a nem beszerezhető vagy túl drága fajtákat. Tovább nem odázhatjuk: kaszára-kapára, indulhat a kerti munka!

„Kertet építeni és ápolni tökéletes stresszűző szabadidőprogram és közösségi tevékenység” – buzdít Tóth Ádám kertguru, és persze, ha elakadnánk félúton, ne habozzunk segítséget vagy tanácsot kérni szakembertől.

Forrás: www.kertguru.hu