Gázmaszk vagy sóklinika? Mi a megoldás szmog ellen?

Kipufogó gázok, szmog, por, gyárak és környezetszennyezés. Sokan legyintenek, pedig Magyarországon egymillió lakosra vetítve 937,6 halálozás vezethető vissza a légszennyezettségre, ami az európai OECD országok között a legmagasabb szám.

Magyarország földrajzi helyzete kedvezőtlen légszennyezettség szempontjából, mert a Kárpát-medencében gyakran megreked a szennyezett levegő. A légszennyezettséget (a nagyobb méretű szennyező részecskék számát a légkörben) kötelező mérni, és tájékoztatni a lakosságot, ha veszélyes helyzet alakul ki.  A kisméretű részecskeszennyezést, Budapesten 12 állomáson mérik, a mért adatok alapján rendelhetik el a tájékoztatást vagy a riasztást. A légszennyezettség hazánkban a megengedett 35 nap helyett több mérőállomáson akár 100 napon is eléri évente az egészségügyi határértéket! Ilyenkor az arra érzékenyeknél légzőszervi tünetek jelentkezhetnek, különösen veszélyes ez az állapot a lakosság egyes érzékenyebb csoportjaira, például a gyermekekre, az időskorúakra vagy a krónikus betegekre. Szintén a szennyezett levegő az oka, hogy asztma és krónikus légcsőhurut miatt is többen fordulnak orvoshoz, valamint nő a szív- és érrendszeri megbetegedések száma.

„A légszennyezettség az utóbbi évtizedekben egyre komolyabb problémát okoz, a legrosszabb helyzetben a nagyvárosok vannak. A légutak szűkületével járó krónikus tüdőbetegségek és a tüdőrák kockázata egyértelműen összefügg a 2,5 mikronnál kisebb részecskék okozta légszennyezéssel. A városi levegőben, a gyermekek fejmagasságában a levegőszennyező részecskék koncentrációja 500 000-szeres a magashegyi levegőhöz képest. Az ősszel és az influenzajárványok idején jelentkező légúti megbetegedések, illetve a légúti allergiák kiváltó oka is szinte mindig a levegő minőségében (vírusok, baktériumok, gombaspórák, belélegzett allergének, dízelkorom, stb.) keresendő.” – hangsúlyozta Dr. Kovács Tibor, tüdőgyógyász főorvos.

Mit tehetünk mi annak érdekében, hogy megóvjuk magunkat a szennyezett levegő hatásaival szemben és megőrizzük légutaink tisztaságát? 

Sok jó tanácsot ismerünk: kerüljük a kinti tartózkodást, és a szellőztetést is a legkevésbé rossz körülmények idejére időzítsük! Elsősorban a víznek, de néhány gyógynövénynek is tisztító hatása van, az ellenálló képesség javításra pedig – többek között – a C-vitamin, a csipkebogyó és a fekete retek lehet még jó választás.

A só tisztító erejét kevesebben ismerik, pedig nyákoldó hatásának köszönhetően az egészségügyi száraz sóterápia is eredményesen tisztítja a légutakat, ezen kívül pedig növeli a szervezet ellenálló képességét. Az egyedülállóan finomra porított, orvosi tisztaságú száraz sószemcséknek fertőtlenítő, nyákoldó, gyulladáscsökkentő hatása van a légutakra. A sóterápia tehát erősíti a szervezet önregeneráló képességét, csökkenti, illetve megszünteti a túlérzékenységet. A felső légutakban tapasztalható a gyógyhatás mellett a 0,2 mikron méretű hatóanyag a hörgőrendszer és a tüdő regenerációjában is segít, mivel az egyedülállóan finomra őrölt hatóanyag a legkisebb hörgőcskéket is eléri, és ott fejti ki jótékony hatását.

A légszennyezettségi probléma ugyan időről-időre előkerül, mégsem vesszük elég komolyan, pedig világszerte a negyedik vezető halálok. Az Európai Környezetvédelmi ügynökség tavaly őszi adatai alapján Magyarországon 12 800 ember hal meg évente légszennyezés következtében kialakuló betegségben. Hazánk levegője még a szomszédos országokkal összehasonlítva is jóval rosszabb, ezzel lehet összefüggésben, hogy Magyarországon másfél-kétszer többen halnak meg kardiopulmonális betegségekben (szívinfarktus, hörghurut, asztma), vagy tüdőrákban, mint szomszédainknál. Európát tekintve még ennél is szörnyűbb a helyzet: az Európai Bizottság adatai szerint évente 16 ezer ember halálát lehetne megelőzni a károsanyag-kibocsátás csökkentésével.

Védekezni ellene mi magunk igazán csak saját szervezetünk ellenálló képességének növelésével, hatékony egészségügyi száraz sóterápia segítségével tudunk!