Helyet a zöld lakótársaknak!
Itt az ősz, hamarosan eljönnek az első fagyos éjszakák. Nemsokára be kell hordanunk a kertbe, erkélyre, ablakpárkányra, körfolyosóra kitett cserepes növényeinket. És ilyenkor szembesülünk azzal, hogy milyen nagyot nőttek a nyáron, és hát persze néhány újabb példánnyal is szaporodott az állomány. Hova is tegyük őket?
Ősszel behozni az erkélyre, ablakpárkányra, körfolyosóra kitelepített növényeinket a lakásba olyan, mintha új lakó költözne hozzánk. De hát végül is valóban élő organizmusokkal kell megosztanunk a lakásunkat, amelyeknek fényre, gondozásra, védelemre is szükségük van. Meg persze helyre, is. Kisebb cserepeket tehetünk a dohányzó- vagy étkezőasztalra dísznek, egy-egy darab kerülhet a szekrény tetjére, a könyvespolcra is, de az igazán jó megoldás a virágállvány.
Klasszikusan
Igazi érték a klasszikus stílusú virágállvány: általában nemesfából, márványlappal, esetleg márványlábbal, réztállal készül. Különlegesek a neves magyar porcelángyárak remekei: a porcelán virágtartók. Antik bútorokkal berendezett helyiségbe mindenképpen klasszikus virágállványt tegyünk. Nagy méretű, nagy levelű, szépen fejlett növény illik hozzá. Ám ezek a darabok többnyire csak egy cserép elhelyezésére alkalmasak. Ritkán van egy „alsó polcuk” is, erre azonban csak kis méretű, kevés fényt igénylő növény tehető. A klasszikus berendezés szabályai szerint ide egyébként is a locsolókannát illik elhelyezni.
Mivel a klasszikus virágállvány hangsúlyos, szép kiegészítő bútor, a szoba méretétől függően csak egy-két, maximum három helyezhető el egy helyiségben, különben raktárjelleget kap az enteriőr.
Ez már jó száz évvel ezelőtt is probléma lehetett, mert a klasszikus modern stílusok virágzása idején megjelentek a több cserép elhelyezésére alkalmas virágállványok. Ezek leginkább egy könyvespolcra emlékeztetnek, amelynek polcai nem egészen egymás felett vannak. Igen praktikus, jó arányú, szép darabok készültek ebben a korban, amelyek ma is igen keresettek, így az áruk elég borsos. Ugyanekkor megjelentek a kerti lépcsős virágtartók beltéri változatai is.
Kis lakásban szépen
A múlt század második felében a hely- és anyagtakarékos megoldások kerültek előtérbe. Sokan emlékeznek még a retro jegyében ismét divatos, betonvasból hegesztett állványokra, ahol nem is polcokra, csak a vasból készített karikákba lehetett a cserepeket belecsúsztatni. Ezek előnye, hogy könnyű, a sok növénytől szinte nem is látszik, és nyáron az erkélyre is kitehető. Hátránya viszont, hogy a cserép alá nem lehet tálkát tenni, hacsak nem találunk éppen megfelelő méretű, peremes tálkákat, amelyek elég erősek ahhoz, hogy elbírják a földdel teli cserepeket. Persze, ami kilátszik az ilyen állványból, az nem valami szép.
Nagyon jól kihasználhatók az oszlopszerű virágállványok, különösen a padlótól a mennyezetig tartó rúdra erősített polcok vagy kaspók. Ma is kapható változataiból lehetőleg olyat válasszunk, amelyik variálható, azaz a polcokat vízszintesen és függőlegesen is lehet állítani az aktuális igény szerint.
A növénynek is kell a hely
A növények akkor érzik igazán jól magukat, ha van elég helyük, és egymást sem zavarják: a másik levelei nem nyomják, nem akadályozzák a fejlődésben, és nem veszik el a télen oly kevés fényt.
A helykihasználásban még segítségünkre lehetnek az egy-két cserép elhelyezésére alkalmas fali virágtartók – amelyeket tehetünk az előszobába, az ajtók fölé – vagy a mennyezetre szerelhető „lógatós” tartók, amelyeknek többemeletes változatai is vannak. Ez utóbbiak persze a lefelé terjeszkedő növények számára ideálisak. A nagyobb cserepeket lehet kerekekre szerelt fadézsában a padlóra is tenni.
A mai választék az anyagokat és a stílusokat tekintve elég széles. Kapható virágállvány öntött vasból, kovácsolt vasból, acélcsőből, fából, rattanból és tengerifűből, de még vesszőből fonott is van. A formák és a stílusok is változatosak.
Nem könnyű jót találni
A bútorboltok ugyan árulnak virágtartókat kiegészítő bútorként, de a választék általában nem túl nagy. Találhatunk virágállványt az egyes anyagok, technikák szerinti szakboltokban is, de egy-egy üzletben jó, ha négy-öt modell közül választhatunk. Sokszor az a legjobb megoldás, ha ötleteinket, igényeinket összegyűjtve felkeresünk egy iparost, esetleg egy iparművészt, és csináltatjuk a virágtartót.
Ennek az egyébként nem központi szerepet betöltő berendezési tárgynak a beszerzése tehát meglehetős utánajárást igényel. Kárpótolhat bennünket, hogy a virágállvány igencsak másképp néz ki használatban, mint csupaszon. Értsd: a legszebb sem fog annyira látszani, illetve a legrondább is széppé válik, ha ápolt, egészséges növények díszítik.
Hozzászólás zárolva.