Így ismerheted fel, ha érszűkületed van! – Íme a 4 stádium

Az érszűkületet az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falának elmeszesedése, szűkülete okozza. Ezek az erek az egész testünket behálózó érrendszer részei, ezért betegségük estén más szervek, például a szív vagy az agy ereinek érintettségére is számítani lehet – magyarázza dr. Telegdy Margit, az Oxygen Medical belgyógyásza. A későn felismert vagy elhanyagolt érszűkület igen súlyos következményekkel járhat, amelyek azonban hatékonyan megelőzhetők.

A betegségre hajlamosító fő tényezők: a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízottság, a magas vérnyomás, a magas vérzsír- és húgysavszint, a mozgásszegény életmód. Bár a genetikai hajlamot nem lehet kivédeni, megfelelő életmóddal és rendszeres szűréssel sokat tehetünk a betegségek és szövődményeik kivédéséért. Az érszűkületnek négy stádiuma van.

1. Eleinte még nincs panasz, ilyenkor legfeljebb műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedést kimutatni, de az úgynevezett dopplervizsgálat (ultrahangos vizsgálat )még negatív. A doppler  vizsgálattal megmérik a lábakon és a felkaron az artériákban is a vérnyomást. Ez az úgynevezett boka-kar index, amelynek hányadosa egészséges embernél 1-es, ám ha 1-nél alacsonyabb, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon, akkor érszűkületről beszélünk. Minél alacsonyabb a hányados, annál súlyosabb az érszűkület. A már említett rizikótényezőkkel rendelkezők esetében a negatív dopplervizsgálat megnyugtató, mégis, ilyenkor már el kell kezdeni a hajlamosító tényezők kiiktatását, nehogy pár év múlva kialakuljon egy komoly betegség.

2. Járáskor a vádliban, egy adott járástávolság megtétele után, fájdalom lép fel, ami a beteget megállásra kényszeríti. Rövid pihenés után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható. Természetesen az adott „járástávolság” után újabb fájdalom jelentkezik. Ez a stádium az „intermittáló sántítás”.

3. Már nyugalomban is, főleg fekvő helyzetben, éjszaka jelentkezik a fájdalom, ami a lábak lelógatására vagy felkelés során enyhül, hiszen vízszintes helyzetében kevesebb vér áramlik a szövetekhez. A rendkívül rossz vérellátás miatt a láb hideg és zsibbadt lehet, a bőr szárazzá válhat, lassulhat a körmök és a szőrzet növekedése, a lábak elfehéredhetnek, elkékülhetnek.

4. Az utolsó stádium már nagyon súlyos állapot, amikor a végtagokon fekély, szövetelhalás alakul ki. Fontos tudni, hogy a cukorbetegeknél és a súlyos dohányosoknál létezik olyan helyzet, amikor azonnal orvoshoz kell fordulniuk. Ha a végtagot ért bármely sérülés, ütés, pedikűrözés következtében kialakult seb néhány napon belül nem gyógyul, feltétlenül fel kell keresni a szakembert, mert a rossz gyógyulási hajlam az ő esetükben lehet a rossz vérellátás következménye, és súlyosbodás megelőzése miatt az érszűkületet ki kell zárni.

Ha nem ismerjük fel idejében az érbetegséget, az az érrendszer bármely részében problémát okozhat. Amennyiben az alsó végtagot hanyagoljuk el ebből a szempontból, fekélyesedés kezdődhet, amelyet végső esetben amputáció követhet. Emellett kezeletlen érbetegség esetén nagy a kockázata a szívinfarktusnak, az agyi keringési zavarok miatt beállt bénulásnak, stroke kialakulásának. Kutatások során az is kiderült, hogy már a legenyhébb fokú betegségben szenvedőkél is 2-3-szor több infarktus és stroke fordult elő, akár végzetes kimenetellel.

Az életmód-terápia, és a rizikófaktorok szigorú kezelése a jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerekkel együtt nagyfokú javulást eredményezhet akár egy közepesen súlyos érszűkületnél is. Azonban az orvosi, gyógyszeres terápia önmagában nem elég – hangsúlyozza dr. Telegdy Margit. Nem fog gyógyulni a beteg, ha dohányzik, ha nincs be állítva a cukra, a koleszterinje, a vérnyomása, az étrendje, ha nem mozog. A séta elengedhetetlen része kell legyen a napi programnak, de komolyabb sporttevékenység előtt feltétlenül orvosi jóváhagyás szükséges, hiszen érszűkület esetén nagy valószínűséggel a szív is érintett lehet. (Forrás.www.oxygenmedical.hu)