Mit evett szívesen Déryné, Petőfi, Jókai, Krúdy?
Történelmi nagyságaink, íróink és költőink szinte tobzódtak a kulinális élvezetekben. Mindenkinek volt valami kedvence, sőt olyan is előfordult, hogy nevével együtt vált ismertté egy étel. Mint a Fedák-torta…
Mátyás király a sáfrány ízét szerette
A legkorábbi magyar étkezést bemutató gasztronómiai beszámolók Mátyás király idejéből származnak. A királyi udvarban szerették a válogatott, finom ételeket. A zöldségfélék fogyasztása mellett nagy gondot fordítottak a kovászos magyar kenyér és a sajtok elkészítésére. Jellemző volt a sáfrányban gazdag fűszerezés, a bortól, ecettől, tejföltől savanykás, illetve az édesbe hajló ízesítés, valamint a sokféle mártás. Állítólag a nagyobb vendégfogadások alkalmával Mátyás személyesen is benézett a konyhába, kedvenc ételeit megkóstolta, és véleményt mondott a fűszerezésről. Beatrix érdeme volt a nagyevés, nagyivás felszámolása, ő inkább a nyugati, elsősorban az olasz ízléshez igazodó új étkezési szokásokat részesítette előnyben. A király felesége saját konyhát tartott fenn, ahonnan nápolyi receptek alapján készített ételek és cukrászsütemények kerültek ki.
Mit evett szívesen Déryné, Petőfi, Jókai, Krúdy?
Déryné, a híres színésznő naplójában részletesen megemlékezett arról a kulináris élvezetről, amikor először kóstolta a kolozsvári káposztát. Petőfi Sándor a hagyományos magyar ételeket kedvelte, a túrós csuszát vagy a pecsenyehúst. A nagy mesélőnek, Jókai Mórnak kedvence a tiroli máj volt és a nagy szemű babból és füstölt malackörömből készült leves, amit az író saját írásaiban görögolvasó arany- vagy angyal bakancs kifejezéssel illetett. Jókai felesége, Laborfalvy Róza, a gyönyörű, ünnepelt színésznő sokat időzött a tűzhely mellett: aszalt szilvás orjalevese, sertésbordája nagy népszerűségnek örvendett vendégei körében. A pazar lakomák végén kedvelt csemege volt a Jókai-háznál a jégbe hűtött dinnye rummal és tejszínhabbal. Deák Ferenc a sült csirkét paradicsommal, Kossuth Lajos a citromos kolbászt kedvelte nagyon, valamint a pozsonyi kiflit. Széchenyi István nagy rajongója volt az akkoriban fagyosnak vagy hideg nyalatnak nevezett csemegének, a fagylaltnak.
Krúdy Gyula, aki igazi ínyenc volt, regényeiben is nagy figyelmet szentelt ételnek-italnak, s utánozhatatlan hangulatot varázsolva, tűnődve elmélkedett a különböző fogások élvezetéről. Az író a rácponty, marha- és körömpörkölt mellett a tányérhús (levesben főtt marhahús) nagy kedvelője volt.
Hozzászólás zárolva.