Nem mindegy, miből iszod a bort!
Bevallom, egyre jobban idegesít, amikor azt tapasztalom nem megfelelő pohárba töltik az italt, vagy túl sokat töltenek a pohárba, vagy helytelenül veszik kézbe a poharat.Különösen igaz ez a borosokra.
Igaz, ebből a „kultúrából” is hiányzik az a 40-50 év. Sokféle összetevője van a kulturált bor- és más italfogyasztásnak – a mértéken kívül is – ám most csak a poharól beszélnék.
Sajnos még a magas kategóriájú éttermekben és szállodákban is szereztem rossz tapasztalatokat. Négy-öt csillagos helyeken is találkozni még a szocialista érából visszamaradt rövid szárú, kisméretű borospoharakkal, széles kelyhű, kistalpas pezsgőspoharakkal. Az üzletek polcai pedig zsúfolásig vannak olyanokkal, melyek semmilyen italhoz nem jók, alkalmatlanok arra, hogy az ital illatát, aromáját élvezhesse a fogyasztó.
A pohár jelentősége pedig éppen az élvezeti érték biztosítása legfőbb érzékszerveink számára (szem, orr, ízlelőbimbók). Vegyük sorra tehát azokat a szempontokat, melyek a megfelelő pohár használatát jelentik.
Kezdjük mindjárt a pezsgővel. A hosszú szárú, talpas, hosszú kelyhű, szájánál kicsit szűkülő vagy enyhén nyíló pohárban, az úgynevezett „flute” formájúban a legélvezetesebb. Lassan, gyöngyözve távozik a szénsav, mely jól látható a kehelyben, s az élvezeti érték sem illan el olyan gyorsan, mint a széles szájú, alacsony kelyhűekből.
Alapvetően a bor illata, zamata, fajtája és életkora határozza meg, hogy milyen poharakat használjunk. Az igényes pohárválasztást jelzi, ha azt is figyelembe vesszük, hogyan készítették az adott fajtájú bort. Maximalizmus lenne természetesen, hogy ki-ki tartson otthon 7-8 féle (!) boros poharat. Minimálisan 2 féle kell. Fehérboros és vörösboros.
Mindkettő hosszú szárú, talpas, vékonyfalú, száján befelé szűkülő, kehely alakú. S a nagyobbikat használjuk a vörös bornak! A vörös bort ugyanis akkor lehet jobban élvezni, ha egyszerre csak kisebb mennyiségben töltjük ki, nagy pohárba! A hosszú szárnak pedig komoly szerepe van a bor élvezetében.
A borhoz kicsit is érteni akaró ember ott fogja meg a poharat, azzal pörgeti a bort a pohárban, emeli a fény felé, hogy színét megvizsgálja, s emeli magához, hogy illatát érezze, majd megkóstolja. (Ha a kelyhet fogjuk meg, óhatatlanul ott maradnak az ujj lenyomatok, s zavarja a bor színének vizsgálatát.)
Hozzászólás zárolva.