Plüssmacik a szinglik ágyában? Mi lesz ebből?
Van, aki tudatosan választja, és van, akinek így hozza az élet. Statisztikák is megerősítik, hogy a harmincas éveikben járó fiatalok többsége szingliként vagy legényként éli az életét. Ha belépsz az otthonukba, annak minden egyes pontja, berendezése is erről az életformáról árulkodik. Ők pedig azon csodálkoznak, hogy miért nem találnak társat maguknak.
Nem kell ahhoz térrendező művésznek, sem feng shui-szakértőnek lenni, hogy egy lakás sajátosságai alapján az ott élők lelkivilágáról és mindennapi életéről megközelítően pontos képet kapjunk.
Aki járt már szingli- vagy legénylakásban, annak bizonyára az első dolog, ami szembeötlött, az a tág, egybenyitott belső tér. Első benyomásra jól esik a szemnek, kellemes a léleknek, és szinte felerősíti szabadságvágyunkat. Ha azonban az apróbb-nagyobb részleteket is megfigyeljük, akkor azok döbbenetes egyeduralomról, magányosságról mesélnek. A hívogató, barátságos részletek eltűnnek, és a leegyszerűsített, lecsupaszított bútorok, berendezési tárgyak inkább a használhatóságot, semmint az esztétikai látványt erősítik. Mintha azt sugallnák, hogy lakója, bár fizikai testben köztünk él, csupán ennyinek is tekinti magát – vegetáló embernek, éppen olyannak, mint aki adni, de főként kapni már nem akar. Ha jól megnézzük, többnyire a minimalista, a high-tech vagy a futurista stílust kedvelik az egyedülálló fiatalok.
A szingli-legény lakásban kevés a tárolóbútor, többnyire egyszemélyesek, a másik fél holmijainak esélyt sem adva a „betolakodáshoz”. Ezzel a kialakítással a lakó tudatalattija szinte ki is zárta a házból a másik felet. Az egyterűség miatt kisebb zugokat, barátságos barlangokat – ahová esetleg egy leendő társ is elvonulhat – sehol sem találunk.
No és ki gondolná, hogy éppen a konyha berendezése, felszereltsége árulja el leginkább, hogy mit is gondol gazdája a házasság intézményéről? Ahol minden a helyén van, tökéletes rendben a tojásszeletelőtől a tepsikészletig, fűszertartók felcímkézve, annak lakója óhatatlanul vágyik az asszonyi szerepkörre, még akkor is, ha nem igazi konyhatündér.
A hálószoba igen sarkalatos helyiség, már ha van, hiszen az egyterűeknél a nappali és háló ugyanaz. Annak a nőnek, aki párra vágyik, annak mindenképpen érdemes jól átrendeznie a szobát. A kétszemélyes ágyasok ügyeljenek arra, hogy az ágy oldala ne legyen a falhoz tolva, mert ezzel elzárják a másik fél területén az energiát. Sohase egyszemélyesen ágyazzanak, arra viszont vigyázzanak, hogy ne legyen minden habos-babos. Ez ugyanis elriaszthatja a potenciális partnert, aki ilyen körülmények között nem tudja majd érvényre juttatni férfiasságát. Fordított esetben pedig a túlzott, rideg férfias jelleg nem maradásra, hanem menekülésre készteti a női látogatót, mert jelzi, hogy csak egy-egy éjszakára van számára hely.
Kép: Pixabay
Nem tanácsos a plüssállatkákkal aludni! Még egy kiválasztottal sem.
Amíg kicsikorban a biztonságérzetet növelik, felnőttkorban már azt jelzik, hogy gazdájuk lemondott a szerelemről, és így próbálja valakivel mégis megosztani az ágyát. A cél érdekében keressünk neki másik helyet!
Nos, aki régóta nem talál társat, annak érdemes egy kicsit átrendeznie a lakását. Nem kell nagy felforgatás, csak néhány apró változtatás. Elég egy izgalmas kiegészítő, egy érdekes tárgy, néhány kerek levelű zöld növény, színes függöny vagy szőnyeg, és máris hangulatosabbá, élvezhetőbbé válik a környezet a másik fél számára is. Ám minél régebb óta él valaki ebben az élethelyzetben, annál nehezebb lesz megtenni ezeket a lépéseket, még akkor is, ha már régóta várja a változást.
Persze erre bárki képes, ha igazán akarja a szerelmet.
Hozzászólás zárolva.