Te is bekapod a szemüvegszárat? Ezt jelenti…

Szemüveget szinte mindenki hord, akár szükségképpen állandóan, időnként csak olvasáshoz, vagy éppen a napfény ellen divatosan. Az egyik leggyakoribb mozdulat a fel, – és lerakáson kívül, a szemüveg szárának a szájba vétele.
Te is szoktad?  Akár tudatában voltál, akár nem, valószínűleg olyan helyzetben tetted ezt, amikor valamiről döntened kellett, hosszan gondolkodni, fontolóra venni valamit,- s ez a mozdulat éppen jól jött az időhúzásra, a döntés elodázására. (Ugyanezt jelenti a szemüveg folytonos levétele, tisztogatása is.)

Ha ezek éppen egy üzleti megbeszélés alkalmával „tűnnek” fel (a tárgyaló partner részéről), a legjobb taktika ilyenkor csendben maradni, és kivárni. Ha az illető újra felveszi a szemüveget, akkor örülhetünk, hiszen jó eséllyel újra látni akarja a tényeket, folytatni kívánja a tárgyalást.
A fejükhöz akkor kapjunk, ha a szemüvegét összecsukja, és el is rakja, hiszen ez esetben a megbeszélést befejezettnek tekinti.
A másik gyakori eset, amikor az olvasáshoz használt szemüveget nem vesszük le, hanem csak fölötte nézünk a velünk beszélgetőre. Mi  ezt kényelmi szempontból tesszük, ám a másik ezt úgy érzékeli, mintha fürkésznénk, kémlelnénk, netán ítélkeznénk felette. Ugye tapasztaltad a saját bőrödön is, amikor a főnököddel, tanároddal beszéltél, vagy éppen a bíróság előtt álltál, ők pedig mint egy bástya mögül szinte támadóan néztek rád?

Vegyük le a szemüveget beszélgetés közben, és a társalgást befejeztével vegyük fel újra. Ez feloldja a feszültséget, és lehetőséget ad a másik félnek is, hogy a beszélgetést irányítsa.
Apró, de mégis fontos gesztusok, ugyanakkor testbeszédünk „részei”, így róluk is árulkodnak.

Talán annak is van magyarázata, mit jelent a fejtetőre feltolt napszemüveg (csupán hajpánt?), vagy a tarkóig letolt, a nyakban zsinóron lógó, vagy éppen az állunkon függeszkedő…?