A Táncdalfesztiválok és a művelődési házak bájos romantikája
Ezeket a dalokat hallgattuk a Kádár-korszakban
Mit hallgattunk 1956 és 1989 között? A Kádár korszak időszakában nagyon dinamikus fejlődésnek indult a magyar zenei ipar, és egymás után termelte ki a legendás magyar zenekarokat, énekeset és énekesnőket. De kik voltak a magyarok kedvencei? Jöjjön egy kis áttekintő a Ki mit tud?, a Táncdalfesztiválok, és a KISZ-es bulik világából.
A jampik a Tánc és popdalfesztiválon
Csavard fel a szőnyeget, Hotel Mentol, Limbó, Kaszinó Twist, Multimilliomos a jazzdoboz – megannyi Hungária sláger, ami az ’50-es évek amerikai hangulatát hozta el a magyar házibulikba. A Hungária együttest Fenyő Miklós alapította, aki az Egyesült Államokból hazaköltözve népszerűsítette a jampi életérzést.
Az egész ország rajongott a jampi hajért, és mindenki színes ruhákkal járta a twistet a bulikban. Az együttes 1981-ben megnyerte a Tánc és popdalfesztivált (egykori nevén Táncdalfesztivált), majd a Hotel Mentol albumukkal átütő sikert arattak. 1982-ben megtöltötték a Budapest Sportcsarnokot, majd a Rock and Roll Party nagylemezükkel megdöntötték a magyar lemezeladási rekordot (600.000 példányt vettek belőle!)
A zenei (és a politikai) élet befolyásolása
A Kádár-korszakban az egyetlen párt arra is hatással volt, hogy a fiatalok milyen zenét hallgassanak, hogyan szórakozzanak. A KISZ ifjúsági programjaiban tetten érhetően jelen volt a politika. Ha pedig mégsem, akkor – finoman szólva – nemtetszésüket fejezték ki. Sokkal szívesebben látták volna az ifjúságot politikai vitaesteken, de a kamaszok inkább táncoltak és „nyugati” zenét hallgattak a művelődési házakban rendezett összejöveteleken.
A Belügyminisztérium jelen volt a ’70-es évekbeli beatkorszak alatt alakult galerik (fiatalokból szerveződött társaság) feloszlatásánál is. A BRFK 1968-ban tájékoztató brosúrát készített a „hippie jelenségről”, és a beat-hez kötődő elítélendő szórakozási formákról. A ’80-as évtől kezdődött némi enyhülés a rockzenéhez kapcsolódó politikában (más irányzatok, mint az újhullámos zenekarok esetében pedig folytatódott, sőt néhol erősödött a tiltó intézkedések sorozata), a cenzúra tehát továbbra is jelen volt.
A cenzúra kihatása
A nyugati popzene korlátlan megjelenése a párt szerint sértette az ország ifjúságpolitikai érdekeit. A vezetőség egyetértett azzal, hogy a kábítószer-fogyasztónak nevezett zenészeknek nem kell tovább reklámot adni, ezért tiltották be például a Boney-M Raszputyin című dalát, de a YMCA című szám is hasonló sorsra jutott, hiszen túlzottan távol állt a szocialista ideológiától. Persze ahogy annak lennie kell, a felvételt ‘fű alatt’ terjesztették, így mindenki hallgatta és a házibulik kedvence volt.
Hozzászólás zárolva.