A biliárd sport, művészet és szórakozás

A sportág legelegánsabb, leglátványosabb és talán legnehezebb ága a snooker. A pálya itt is hatlyukú, de mérete sokkal nagyobb. Az asztalon tizenöt piros és hat színes golyó van. Eleinte egy piros után felválta színes és piros golyót kell „eltenni” a lyukakba. A színes golyók mindaddig visszakerülnek a pályára, míg valamennyi piros el nem fogy. Az egyik játékos hibájával szerez jogot a lökéshez az ellenfél. A golyókhoz pontértékek tartoznak, a belőtt golyók pontjai alapján alakul ki a végeredmény.

„Kocsmaszint”
Éppen a biliárd újbóli elterjedése miatt ma már nagyon könnyű helyet találni a játékhoz. Számtalan kifejezetten e sportágra szakosodott szalon létezik, amik tulajdonképpen a sportterem és a szórakozóhely között félúton állnak. A profi – vagy ahhoz közeli – felszerelés mellett optimális, felülről érkező az erős fény az asztaloknál, és többségükben tilos a dohányzás is. Viszont sokszor késő estig nyitva tartanak, és nem kell lemondania az idelátogatóknak néhány pohár italról sem, ami, kár tagadni, hozzátartozik ehhez az úri sporthoz.

A pubok, szórakozóhelyek egy része is berendez külön biliárdszobát – még hogy eltűnt a híres kávéházi kultúra! -, de ahol erre nincs lehetőség, ott is sokszor helyet szorítanak egy asztalnak valamelyik sarokban. Érdemes is, mivel játékosok is jutnak szinte minden percre.

  Mi kell hozzá?
A legfontosabb az előírásos, szakáganként változó méretű asztal. A biliárdasztalok méretét hagyományosan angol lábban adják meg, a poolhoz 7, 8 vagy 9, a snookerhez 12 láb hosszú való. A tökéletes simaságról és vízszintről az asztal lapját adó pala gondoskodik. Fontos elem a posztó, melynek minősége, állapota is nagyban befolyásolja a golyó mozgását. A gumiból készült falakat is karban kell tartani, mert a legprecízebben begyakorolt lövés is célt téveszthet egy pontatlan asztalon. A játék helyigénye a dákó hosszának kétszerese az asztal minden oldalán. A dákó hossza 120 és 148 centi között változik, és általában a könnyebb szállíthatóság kedvéért két darabba szedhetők. A profik több különböző dákót is használnak egy mérkőzésen. A dákó bőrvégének krétázása is fontos tényező a játékban, különböző bőrökhöz más kréta való. A távoli, nehezen elérhető lövésekhez a szlengben „kapa” névre hallgató farúdra szerelt, magasított távtartót, hosszabbítót használnak. A golyók régebben csontból, ma egy christal nevű anyagból készülnek, és a kiváló játékhoz rendszeres tisztítást igényelnek. Az is fontos, hogy a világítás ne zavarja a játékost a célzásban, az asztalra egyenletes fény essen, és a golyónak semmiképpen ne legyen több árnyéka. Ha mindez megvan, már kezdődhet is a játék!