A gyerek orra vérzik, apu üvölt – hurrá, nyaralunk!
A tavalyi nyaralás ugyanis kisebb-nagyobb megszakításokkal arról szólt, hogy valamelyik gyerek üvölt, vagy bőg a kocsi hátsó ülésén. Hát persze, én is üvöltve bőgnék, ha valaki izomból belém csiparna, felpofozna, hasba rúgna, vagy szimplán addig tépné az idegeimet, amíg el nem törik a mécses.
A férjem üvöltött, kijelentette, hogy ha még egy hangos szót hall a hátralévő napokban, azonnal hazamegyünk. Én meg csak álltam, és patetikusan ismételgettem magamban, hogy "Miért, miért kell nekem két héten át a gyerekeim vérző arcát és kék foltokkal teli testét néznem nyaralás címszó alatt?". A kis kamaszkori béke tippem nem jött be, de vajon húsz évesen is ezt fogják csinálni? Már előre félek az idei repertoárjuktól…
Egy olvasó
(Lz)
Hozzászólás zárolva.