A gyertyás
A bécsi úti gyertyás fogalom a szakmában. Huszonnégy éve kezdte autodidaktaként, mint minden gyertyakészítő, mert ezt nálunk nem lehet hivatalosan tanulni.
A Karthago együttes zenésze egy kissé elnyúlt skandináv turné során, Finnországban szeretett bele a gyertyákba, és azóta se szeretett ki belőlük. Évente négy-öt új modell, ötletek születnek, egy kis blikkfang a tréfás kedvű vevőknek – horoszkóp, állatfigurák, habzó söröspohár, vagyis mütyürök -, a lényeg azonban más. A lényeg a műalkotás egy különös alapanyagból. Például a szinte önálló térplasztikának tekinthető nagy, fehér, csöpögtetett gyertyaoszlopok. Félévi kísérletezés eredményei a márványos, színekkel erezett darabok, ahol azt kellett megoldani, hogy a festékek ne keveredjenek. Tíz éve születtek a ma is különleges utcakő- és kavicsgyertyák – már nálunk is megjelentek azok a minimal art lakások, amelyek szívesen látják ezeket -, a budai Vár építkezései ihlették őket, amikor felszedték, és gúlába rakták a középkori köveket, és dombokba halmozták a gyönyörű formájú Duna-kavicsokat. A mester együtt állítja ki az igazit és a viaszból valót, csak a kanóc meg a súlyuk különbözteti meg őket egymástól. Legutóbb három gyönyörű virágváza adott ihletet, de készül itt a még mindig ritkaságnak számító fekete gyertya is. Esküvői rendelés a fiatal pár finoman stilizált monogramgyertyája, vagy bármi, amit a kedves vevő kér, és a kivitelezhetőség meg a jó ízlés határain belül lévőnek találtatik. Mert mindent azért nem, például a legsikeresebb darabokból sem engedett a mester tízezres szériákat gyártani.
Faragó Judit
Nappali Dolgozó Háló Piac 2004/2
Hozzászólás zárolva.