A jövő desszertje

A szervezet egészséges állapota sokak véleménye szerint azt jelenti, hogy nem vagyunk betegek. Akik így gondolják, valószínű nincsenek tisztában azzal, hogy nagyot tévednek.

Napjainkban már senki sem kérdőjelezi meg azt, hogy szoros összefüggés van a táplálkozás és az egészségi állapot között. A kérdés csupán az, hogy mit is értünk optimális, vagy egészséges táplálkozás alatt?

A jó egészségünk megőrzése érdekében állandó és tudatos erőfeszítéssel érhetjük csak el azt, hogy azokat a táplálékokat válasszuk ki, amelyek elfogyasztásával biztosíthatjuk a jó erőnlétünket, egészségünket.

Azonban az ételekre vonatkozó, úgynevezett, társadalmi tudás nem tart lépést az élelmiszeripar fejlődésével, ami azt vonhatja maga után, hogy kétségek merülhetnek fel a táplálékok egészségi kockázatai miatt. 

Ugyanis az étkezés úgy is felfogható, mint mindennapi kockázat: mivel amit elfogyasztunk, az még szennyezett is lehet, sőt előfordulhat, hogy egyáltalán nem tartalmazza a szervezet számára életbevágóan fontos tápanyagokat sem. (és gondoljunk a sok mesterséges színezékre)

Mit együnk, hogy ne kelljen félnünk?

Íme a kérdés, ami egyre gyakrabban foglalkoztatja mostanában az embereket.

Úgy tíz évvel ezelőtt legfeljebb ötezer, önmagában is fogyasztható élelmiszert kínáltak a hazai üzletekben, ma viszont már több mint ötvenezer féléből lehet választani.

Ez azt jelenti, hogy ha száz évig élne az ember, és mindennap más étel kerülne az asztalára, akkor sem érne a kínálat végére.

Míg a hetvenes évek még a minél több fehérje fogyasztás jegyében zajlott le, addig mára a mikro-tápanyagok váltak kulcsszereplőkké a táplálkozásban. Az iparilag fejlett országokban a feldolgozott élelmiszerek hódítottak teret maguknak (pl. Németországban a táplálék 75%-a, az USA-ban 95%-a iparilag feldolgozott élelmiszerből áll).

Az iparilag feldolgozott élelmiszerek közé tartoznak a többlépcsős kémiai eljárás során finomított, kémiailag átalakított, vitálanyagoktól -mentes, olyan táplálékok is, mint például a margarin és az étolaj.