A kisvakond és a riasztó

A legelterjedtebb, legismertebb módszer a sörösüveg alkalmazása. A friss vakondtúrásban elhelyezett üveg szeles időben hatásos, fütyülő hangja elriasztja a vakondot. Modernebb módszer az azonos hatásmechanizmusú, váltakozó frekvenciájú hangot kibocsátó vakond-riasztó készülékek használata. Léteznek a járatokban elhelyezhető nem letális, azaz a vakond életét és épségét megkímélő csapdák is. A vakond gyanútlanul besétál, de kimenni már nem tud. Ezeket a csapdákat rendszeresen ellenőrizni kell, nehogy a túl sokáig benne időző vakond elpusztuljon. Az elfogott állatot ezután a kertektől távolabb, egy megfelelő helyen szabadon engedhetjük.

A vakond természetes ellenségei a ragadozó madarak, a gólya és a nyest. Az utóbbi a legveszedelmesebb a vakondra nézve, hiszen a nyest könnyen be tud jutni a vakond járataiba. Külföldön már alkalmazzák a nemrégiben kifejlesztett, a nyest vizeletét tartalmazó sprayt. Az eljárás alapja, hogy a vakond messze elkerüli a járataiba tévedt nyestet. A spray illatát megérezve arra a következtetésre jut, hogy ismét a nem szívesen látott vendég kereste fel járatait, ezért jobb, ha visszafordul.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a vakond nem károsítja a kerti növényeket, csupán esztétikai kárt okozhat. Ezt messze ellensúlyozza haszna, amely a talajban élő kártevők pusztításában nyilvánul meg. Érdemes tehát végiggondolnunk a vakond elűzése előtt, hogy mi jelenti a nagyobb problémát: a talajban lakó pajorok, lárvák és százlábúak, melyek megrágják növényeink gyökerét, vagy pedig a vakond, „aki” segítségünkre lehet ökológiai növényvédelmünkben. Az is figyelemre méltó, hogy olyan talajban, amelyben nem találhatók az előbb említett ízeltlábúak, ott táplálék híján vakond sem fordul elő.

HORVÁTH HAJNALKA