A nélkülözhetetlen fény
A fény életünk nélkülözhetetlen része; nemcsak praktikus okokból, hanem biológiailag is az. Az ember ősrégi törekvése, hogy ha nincs természetes fény, akkor valamiképpen pótolja azt.
Akár hatalmas, sok munkahelyes irodák világítása is hangulatosság tehető, ha helyi fényeket alkalmazunk, ha nem egy hosszú-hosszú neoncső a kizárólagos fényforrás.
Fontos az is, hogy az égő hideg vagy meleg fényt ad-e; sok esetben érdemes akár kombinálni is a kettőt.
Érdemes modellezni,
hogy mit is szeretnénk, mielőtt elmegyünk vásárolni. Persze némi ismeret sem árt. Ilyen például, hogy a napfény Kelvin-értéke 5500 és 10 ezer közötti, ám ez az érték mesterséges fénynél már fárasztó. Sőt lakásban túl hideg is. Műfény esetében a szervezet számára a 3200-3400 kelvin a legkedvezőbb. A korszerű termékeken ez az adat általában megtalálható, ám ha nem, mindenképpen kérdezzük meg a szakbolt eladóját.
A divatirányzatokat is érdemes kisebb fenntartásokkal kezelni; például mostanában kedveltek az alacsony voltszámú égők, amelyek hosszabb távon fárasztják a szemet. Vagy itt vannak a szemmagasságban világító állólámpák: ha a fényüket nem takarjuk el, bántóak, ha pedig igen, akkor nem funkcionálisak. Egy foncsorozott izzó, amely nem direkt, hanem szórt fényt ad, nagyon kellemes lehet egy étkezőasztal fölött, olvasáshoz viszont már kevésbé.
Vagyis mindenekelőtt át kell gondolnunk: az adott helyen mit is szeretnénk a világítással elérni. És ez igazán nem pénzkérdés.
KK
Nappali Háló Dolgozó Piac 2004/3
Hozzászólás zárolva.