„A nyájtól elmaradt juhot széttépi a farkas”
De ne legyünk ostobák, drágáim. Mi már csípőből kezeljük egyébként is az agressziót, a pusztító erőt, a sértéseket. Nem kell, hogy vízágyúval locsoljanak meg ahhoz, hogy ez világos legyen.
Önt is terrorizálja a főnöke, havonta kap sokkterápát az orvosától? És a szomszédasszonyt vajon hányszor verte meg a férje, hogy annyi kék-zöld folttal lett gazdagabb egy hét alatt?
A munkahelyi könyöklésben, egymás letiprásában melyikünk jár élen? És vajon a szelíd önmegmutatás vágya fújja le festékszóróval a templom falát és a villamosokat?
Áldozatok vagyunk? Meglehet. Egymás és sokszor a magunk áldozatai.
Bár manapság nehéz szót érteni ott, ahol állítólag csak kétféle ember létezik: a Szent és a Disznó.
Hozzászólás zárolva.