A világon elsőként vízházat építettek Kecskeméten

A vízház lényege, hogy a falak külső és belső rétege, valamint a dupla üvegfelületek között több centiméter vastagságban áramlik a víz. Az épületnek nemcsak az oldalfalai, hanem padlója és mennyezete is vízzel van töltve.

Gutai Mátyás építész szerint a vízházzal be tudta bizonyítani, hogy ha egy hagyományos épületszerkezet helyett egy hibridszerkezetet épít, akkor ebben beépített válaszadó képesség alakul ki. Ez lényegében azt jelenti, hogy a Föld 73 százalékát borító víz kiegyenlítő hatásához hasonlóan a ház elemeiben áramló víz is kiegyenlítő hatást nyújt, ezzel növelve a komfortérzetet. A kiegyenlítés egy évet vesz igénybe a Földön, az épületen belül ez pár másodpercre szűkül – tette hozzá az építész.

Az ötlet megvalósításában segített az egykori gimnáziumi osztálytárs, Berényi Milán, aki közgazdászként uniós pályázatot kutatott fel annak érdekében, hogy a prototípus elkészülhessen. Gutai Mátyás a házat bemutatva elmondta, hogy az egybeépíthető hagyományos szerkezetekkel is, tehát épületfelújításnál is alkalmazható, de megépíthető új épületként is. A 33 éves építész a Kecskeméti a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen diplomázott, majd a tokiói egyetem építész karán tanult tovább. A jelenleg is a tokiói egyetemen kutatóként dolgozó építész tíz éve foglalkozik az építészetben a víz hatékony felhasználásával – közölte az MTI.

A vízház prototípusa mintegy 10 négyzetméter alapterületű, amelyen minden megoldást felvonultattak az üvegsaroktól az üvegfalon át az üvegtetőig. Az építész megfogalmazása szerint a folyadékpanel-rendszer fűtő- és hűtőtest is egyben, miközben az épület teljes felületén tárolja a napenergiát, amit később hasznosítani tud, így minden darab napelemként is működik. Fontos szempontnak nevezte, hogy a víztömegek az épületen belül összekapcsolódnak, a hőmérséklet-különbségek tehát kiegyenlítődnek.