Krajcsó Judit 2016. 05. 15. 00:00

Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje…

Mit ünneplünk pünkösdkor? Mi az üzenete a mai ember számára? Miért zarándokolnak emberek ezrei ilyenkor Csíksomlyóba? Választunk-e még pünkösdi királyt? Te tudod a választ?

A pünkösd – a húsvét és a karácsony után – a harmadik legnagyobb keresztény ünnep, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.
Pünkösd napján három fontos esemény történt: „a Szentlélek eljövetele – mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője -, az egyház alapítása, és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete.

Ferenc pápa tanítása szerint

„A Szentlélek az, aki mozgatja az egyházat, ő az, aki dolgozik az egyházban és a szívünkben. Ő az, aki minden keresztényből egy, a többiektől különböző személyt alakít ki, de akik mégis egységet alkotnak. Ő az, aki előre visz bennünket, aki kitárja az ajtókat , és aki misszióba küld bennünket, hogy tegyünk tanúságot Jézusról”.

A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok Cselekedetei rögzíti. A leírás szerint az apostolok, miután a Szentlélek eltöltötte őket, mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatta meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösd kor az egyház, amely egy, szent, katolikus – vagyis egyetemes – és apostoli -” – olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Maierhöfen_Pfarrkirche_Orgelempore_Pfingstwunder — „Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek” ApCsel 2,3 (Kép: wikipédia)

Pünkösdkor nemcsak az egyház születését és a szentlélek kiáramlását, hanem az önzetlenséget és a nyitottságot is ünnepeljük. Az apostolok Jézus halála után dönthettek volna úgy is, hogy Jeruzsálemben maradnak, de a szentlélek eljövetele segítette őket abban, hogy legyen bátorságuk elmenni és hirdetni az evangéliumot. Később mindannyian mártírhalált haltak – erről Monostori László az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseki irodaigazgató-helyettese beszélt az M1 aktuális csatorna szombat reggeli műsorában.

A csíksomlyói búcsúról felidézte, a legenda szerint 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem megpróbálta a katolikus székelyeket unitárius hitre téríteni,pünkösd szombatján nagy csatát vívtak, amelyet a székelyek megnyertek. Úgy tartották, hogy a csíksomlyói szűzanya segítette őket abban, hogy megtarthassák hitüket, ezért megfogadták, hogy minden évben hálát adnak neki. Csíksomlyó a rendszerváltás után lett a világ magyarságának egyik találkozóhelye, amely idén is megtelt zarándokokkal szombat délelőtt.

Zarándokok a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben MTI Fotó: Mohai Balázs

A csíksomlyói hegynyeregben százezrek által hallgatták Csintalan László tiszteletbeli kanonok, tiszteletbeli főesperes, csíkdelnei plébános prédikációját, melybe a mózesi áldást idézve kijelentette: Isten akarata, hogy éljünk és jobban éljünk a szülőföldünkön. Úgy vélte, hogy a csíksomlyói zarándoklatból kell erőt meríteni ahhoz, hogy a családdal, az egyházközösséggel és a néppel összekapaszkodva kérjük Isten áldását az életterünk betöltéséért.

A Ferenc pápa által meghirdetett irgalmasság évére utalva kijelentette, irgalmasság van a teremtésben, a megváltásban és a megszentelésben is. A gyönyörű csíki tájat a teremtés csodájaként említette meg.

„Ne maradjon beszegezett ház, gyerek nélküli iskola, megfogyatkozó falu és város, megfogyatkozott ország és szülőföld. Be kell töltenünk életterünket” – hangsúlyozta, és a megbocsátás szükségességére is kitért prédikációjában. Megemlítette, hogy a szűzanya nem gyalázta szent fia kivégzőit, a megbocsátás ott volt a lelkében. „Amikor az ő közbenjárását kérjük, (.) mindig legyen ott előttünk, hogy a megbocsátás, az Istennel való kapcsolatunk rendbetétele, és az embertársainkkal való kapcsolatunknak is a rendbetétele” – fogalmazott a szónok, aki szerint ki kell engesztelődnünk Istennel, és embertársainkkal.

Pünkösd ünnepéhez számos népszokás is kapcsolódik
Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás, stb.) mérték össze ügyességüket.

A pünkösdi rózsa, ilyenkor a vérvöröstől a halvány rózsaszínen át a fehérig mindenféle variációban pompázik. Jó tudni, hogy csak a bimbós virágot célszerű vázába állítani, mert ott egy-két nap alatt kibomlik és hamar lehullatja szirmait. Ezek azonban egy halomba gyűjtve is szépek és emlékeztetnek az ünnepre.

A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, s viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a “pünkösdi királyság” kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni. No és ilyenkor táncolják ki nagy mulatozások közepette a májusfát is, amit a legény állított május elsején a kiszemelt kedvese háza elé.
A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés.

Balassi Bálint: Borivóknak való

pink-peony-111909_960_720 — Pünkösdi rózsa Kép: Pixabay

Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje,
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókot könnyebbítő szele!
Te nyitod rózsákot meg illatozásra,
Néma fülemile torkát kiáltásra,
Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.
Néked virágoznak bokrok, szép violák,
Folyó vizek, kutak csak néked tisztulnak,
Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak.
Mert fáradság után füremedt tagokat
Szép harmatos fűvel hizlalod azokat,
Új erővel építvén űzéshez inokat.

Áldott ünnepet és jó pihenést kívánunk!

Ha még nincs ötlet, merre indulj ezen a két ünnepnapon, ajánlunk néhány gyönyörű helyet és látnivalót!

Facebook hozzászólás

Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje…

STÍLUS