Amíg szenvedünk, addig vagyunk lelkileg élők…
A zen-buddhizmusban egyszer megkérdeztek egy mestert, hogy mi a legértékesebb dolog a világon, mire ő azt felelte, hogy egy döglött macska, mert annak senki nem tudja megadni az árát.
Ha valami megváltoztathatatlant kell elfogadnod, a sorsszerűség előtt kell fejet hajtanod, akkor hozzáállási értékekkel gyarapodtál.
Ezek az értékek az ember viszonyulását mutatják meg a megváltoztathatatlan sorshoz. Ezt a sorsot fel kell venni, mint egy keresztet, és viselni-hordozni kell. Ez már az öntranszcendencia világa.
Frankl szerint az emberi élet a szenvedésben is kiteljesedhet, hiszen amíg szenvedünk, addig vagyunk lelkileg élők.
Hozzászólás zárolva.