Amikor csak egy pillanaton múlik az életed…

Müller Péter írásának olvasásakor felidéztem számos eseményt a saját, és ismerőseim köréből is, amikor csak pillanatokon múlt, apró csodákon, hogy nem történt baj…

Megélni és átélni ezeket az eseményeket, nem kis erőpróba.

"Van egy japán szó: ken. Olyasmit jelent: "élmény".

Ez egy villanásszerű élmény.

Egy pillanatig tart."

" Egy pillanatra felébredsz, aztán visszaalszol.

Mi az, ami felébreszti az alvót?

Általában valami kíméletlen sokkhatás."

"Mindenki megélte, hogy hirtelen bajban az egója lebénul, és föladja a játszmát; valódi Énje azonban átvette az irányítást, s nagy nyugalommal megoldja a helyzetet.

A lélekjelenlét azt jelenti, hogy jelen van a lelked."

"Robogsz az országúton, hirtelen szembejön egy meggondolatlanul előző autó…elfog a félelem, az iszonyat, az egész lényedet markába szorítja a rettenet…aztán történik valami; hirtelen megszáll egy olyan különös nyugalom, amelyet sohasem ismertél…biztos kézzel és félelem nélkül olyan műveleteket csinálsz a kocsiddal, amelyeken magad is elképedsz; átrohansz egy útpadkán, átugratsz egy keskeny árkot, beszaladsz egy erdőbe, de úgy, hogy kikerülöd a fákat, majd visszakanyarodsz az országút felé, de nem futsz rá, hanem óvatosan, hogy ne penderülj meg, fékezel, ügyesen kormányozol, miközben jobb kezeddel finoman és erőteljesen hátranyomod a melletted ülő útitársadnak, mondjuk a gyerekednek vagy feleségednek a vállát…Vigyázol rá…Tenyeredből sohasem tapasztalt erő és nyugalom árad…

Végül megállsz…

Állsz… lefulladt motorral…s még csak nem is vagy megdöbbenve.

És eltelik néhány perc, míg újra visszatér a félelmed, elfog a remegés, s most már visszaemlékezve, csodálkozva tapasztalod, hogy olyan feladatot oldottál meg, amelyre "hétköznapi" tudásoddal képtelen lettél volna. Emlékezetedben – sokszor még évek múlva is! – visszajátszod az elmúlt pár pillanat "katasztrófa-filmjét", s döbbenten látod, hogy mennyi mindent észleltél egyetlen másodperc alatt, s ezzel együtt hány virtuóz műveletet hajtottál végre…vagyis az észlelés és cselekvés egyidejű volt benned…s ami különösebb: nem féltél.