„Az első pofon után kellett volna otthagynom…”
Sok-sok év távlatából kihullottak az idő rostájából a felesleges sallangok, körítések és körülmények. Csak a váratlan szorítás, a heves szívdobogás és a minden elárasztó félelem érzése tolul fel az emlékezetembe, amikor visszagondolok rá.
Talán egy pillanatra kilépett az agresszióból, talán ő is megdöbbent ezen a váratlan reakción. S hirtelen elengedett.
Azóta sem rohantam el valahonnan olyan gyorsan.
Életem legnagyobb szerelme volt.
Ne hagyd, hogy Veled is megtörténjen. Bármennyire szereted is.
Facebook hozzászólás
Hozzászólás zárolva.