Az nevet, aki utoljára nevet!?

Ki lehetne engem is analizálni, mivel tudjuk, hogy mindennek megvan a gyökere, de az a lényeg, hogy én semmiképpen nem kívánok -ezen sem változtatni.
A rangsort, hogy miben lenne jó változtatni, változni, többször felállítottam már. És azt kell, hogy mondjam, alapjában véve elégedett vagyok a tudatalattim teljesítményével, hiszen a legtöbb változásom megoldódott, olykor a problémának a felismerésével…  Meg a korral, és az agyam átrendeződésével, nem mindegy?. De ezen nem akarok…mint mondtam

Sokminden a korral jön, így a sírás is ,… de spontán…és  igaz az is, hogy nagyon alulteljesítek még ebben és ez még ma sem, és talán sosem áll majd nálam a dobogós helyen..

Mivelhogy,  én soha nem tanultam, tudtam sírni. Főleg nem mások előtt. És főleg nem szépen, hatásosan nem. Persze ma már tudom, hogy mindez azért is volt, mert nagyon nem tetszett mások „sírása”. Ennek is megvan az értehető története már.

Könnyű okosnak lenni ötvenesen! De még most sem tudok erről előítélet nélkül gondolkodni.

De nézzük máshogy is a dolgot, pozitívan…nekem a sírás visszafojtása is eszköz, jelzés volt arra, hogy megkülönböztessem magam, avagy felhívjam magamra a figyelmet, véleményt jelezzek. (ennek is nagy ára volt, van, fizetek)

Erőt adott…hitet az erőmben

És  ebből nőtt ki egy olyan máig használható energia, ami segít, – ez pedig a bibliában is elítélt büszkeség, amitől nem akarok megválni, mert a részemmé vált. Tartás.( Hála neked Édesanyám)

 De… talán ebből fejlődött, jött ki az a kínvigyor, kínhumor, az a kanyar, ami speciálisan csak az én humorommá vált. Amikor kínos helyzetekben lecsap az agyam a mentőszavakra, és morbidnak tűnő, de mosolyra is fakasztó helyzeteket megmentő, megteremtő -életmentő humorként kicsattanó enyém percekre.

Voltam szó szerint kórházi életmentő szituációkban, amikor hitelt kapott létem,  mikor megköszönték a humoromat, és az orvosok is azért húzták az elbocsátásomat, mert a betegek közt több voltam, mint gyógyszer. Nemcsak a szobatársaimnak, hanem magamnak is, és betegként is másképp voltam kiemelt beteg. Hála a humoromnak.