Az nevet, aki utoljára nevet!?

Aztán nemrég a ráktól, jó ideig elvesztettem a humorérzékem, avagy oda-vissza nem volt meg ennek a piaca.

Humortalan orvosokkal, betegekkel találkoztam?… de azt hiszem …ennél bonyolultabb a dolog.

Pedig ez kincs. De nincs rosszabb, mint poént mondani humortalan embernek. Ha nincs labda, nem lehet labdázni. Pedig gyakran a mosoly is napsugár, és olykor töröl minden negatív érzést, gondolatot, mert kibillent a körforgásból, a gondolataidból.

(Ma már a legnagyobbik labdám egyike a sugár szó, mivel én is sugárzom, és amúgy mindig is erős volt a kisugárzásom. Szóval alakul a dolog…)  

Ez az élet egyik sója.

 És, hogy az emberek zöme nem tud mit kezdeni ezzel az egésszel, ez tény- senki ebben nem hibáztatható.  Nem könnyű , hiszen nincs erre vérvizsgálat, sem papír, ami igazol.

Hiszen akinek nincs humora, az rendszerint nem így gondolja, …ami ugye nincs az embernek, mármint tulajdonsága- az nem tud hiányozni -természetes, hogy van rá mindig ésszerű pótlék, különben meghalnánk.

A humornak az a sajátossága, hogy ezt sem tudják definiálni, mert minek, nem üzlet. Nem reagálnak rá.

Amúgy pedig ez végre nem az, és szabad terület még.

Bizonyosan hagyni lehet csak, mivel annyira sok fajtája létezik, mint legalább, mint hálaisten, vagyunk..

„A humor ugyanis a szabadság báli ruhája. S valójában két szereplője van a történelemnek, akik, mindig ki merték, ki tudták mondani, hogy a király meztelen. A gyerek és a bolond.” 

„Egy mondás szerint, aki a humort érti, az mindent tud, aki nem, az mindenre képes. Ezért mondom Önöknek, Hölgyeim és Uraim, a nevetéssel meg lehet menteni a világot. A humor ugyanis nagyhatalom. Nagyobb, mint az agresszió bármilyen formája. Aki képes humorból figyelni, humorral válaszolni az életre, az sérthetetlen belül.”