Az újságolvasás még mindig jó!

Rendkívül népszerű szórakozási formának számít a moziba járás, bár ez is nagymértékben függ az egyén életkorától, képzettségétől és lakóhelyétől. Tíz 60 év feletti válaszadóból 9 például soha nem jár moziba, és 67 százalékos arányban maradnak távol a filmszínházaktól a kisközségek lakói. A csak általános iskolai végzettséggel rendelkezők 72 százaléka nem jár soha moziba, az egyetemet vagy főiskolát végzettek körében ez csak 35 százalékos gyakorisággal fordul elő.

A lakosság 71 százaléka félévente vagy ettől is ritkábban jár moziba. Jóval ritkábban jutnak el filmszínházba a kisebb települések lakói, ami a kis mozik megszűnésével magyarázható, hiszen így mindenképpen a legközelebbi nagyvárosba kell utazni, hogy az ottani multiplexben mozizhasson az érdeklődő. A jegyárak emelkedésével és a DVD-k, illetve internetes letöltések elterjedésével valószínűleg tovább fog csökkenni a közeljövőben a mozizás szerepe a szabadidő eltöltésében. A GfK EuroScan projektje 2005. végén elkészítette az EuroCinema Indexet, mely az európai fővárosokban szombat esténként váltható multiplex mozijegyek árait hasonlította össze. Magyarországon a multiplexek jegyárai az utóbbi hónapokban átlépték a sokáig bűvös határnak számító 1000 forintos küszöböt. Ennélfogva ma már 4,46 euróba kerül átlagosan egy szombat esti mozizás Budapesten, ez majdnem a duplája a boszniai, és mintegy fele a hollandiai áraknak.

Megállapítható tehát, hogy a magyarok igen kis számban hajlandóak pénzt és energiát fordítani arra, hogy kulturális programokkal töltsék ki szabadidejüket. De még az olyan, csekély ráfordítást igénylő szórakozási formák, mint a társasjátékok is igencsak elhanyagolódnak. A válaszadók 70 százaléka nem, vagy csak elvétve „társasozik”, pedig ide tartoznak a közkedveltnek hitt kártyajátékok is. Bár itt végképp nincs szükség semmiféle infrastruktúrára, vidéken így is többen (72 százalék) tartoznak ebbe a passzív kategóriába, mint a nagyobb városokban (66 százalék).