Balatoni élmények!
El tudják képzelni milyen három gyerekkel egyedül elindulni a Balatonra? Eddig én sem tudtam, csak azt, hogy mennünk kell, és semmi pánik, apa jön utánunk. Hát már a csomagolásnál kisebb akadályokba ütköztem. Amit én bepakoltam , azt legkisebb (1,5 éves) lányom rendszeresen kipakolta a bőröndből, mert éppen azt játszotta, hogy az a vonat, és neki benne a helye. Meg persze a két testvérének is. Na jól nézünk ki, így nem egyhamar indulunk útnak. Kis idővel sikerült lebeszélnem a lurkókat erről a mókáról, már ők segítettek bepakolni, hát ez se volt sokkal jobb, de egy lépéssel előrébb voltunk. Végre indulásra készen álltunk, a kisbusz nyakig megtelt, pedig csak hat napról van szó. Ruhák, cipők, gyógyszerek, üdítők, játékok, kismotorok, úszógumi…és még sorolhatnám.
Óriási élmény volt nekik, hogy a nádasban siklókat és kiskacsákat láttak, buzogányt szedtek, alig tudtuk hazahozni. Engem rázott a hideg a siklók láttán, inkább odébb álltam, de számukra nagy élmény volt. És ahogy a kacsamama terelgette a kiskacsáit? Felejthetetlen!
Összességében elmondhatom, hogy nagyon jól éreztük magunkat, bár itthon pihentük ki a szabadságunkat. Egész úton hazafelé aludtak a gyerekek! Két és fél órát! Úgy gondolom ők is rendesen elfáradtak a nyaralás alatt! Megérte, azóta is emlegetik, hogy milyen jó volt! És hogy mikor megyünk újra!?
Hozzászólás zárolva.