Boltláncok rangsora: hol a legnagyobb a bevétel egy emberre?
Vasárnapi nyitva tartás, hatalmas pluszdíjak, szigorú szabályok – manapság igencsak mozgalmas a nagy áruházláncok élete. De hát nem csak az övék. Hiszen nem kevesen vásárolnak ezekben, és persze sokan vasárnap is. Most érdekes adalékot adunk ahhoz, mennyire hatékonyak ezek a boltok.
Újra napirenden vannak a boltok, ennek apropóján a Mindenár.hu ismét elkészítette a boltláncok rangsorát az egy dolgozókra jutó bevétel alapján. Ez most különösen érdekes amiatt, hogy igencsak rájár a rúd a nagy élelmiszerláncokra. A vasárnapi nyitva tartás esetleges korlátozása nemcsak a vásárlókat, hanem a boltokban dolgozókat is érinti, mint ahogyan az úgynevezett élelmiszerlánc-felügyeleti díj extrém mértékű megemelése is mindannyiunkra hat: nőnek a láncok költségei, és biztos, hagy emiatt drágábban fogunk vásárolni. Még más egyéb elképzelések is vannak – például veszteséges üzlet működésének megtiltása –, de most inkább nézzük azt, hogy az egy főre jutó nettó árbevételt melyik üzletben mennyi.
A nagy külföldi cégek élen e tekintetben a Lidl áll: egy dolgozójára 57 millió forint nettó árbevétel jutott. A Pennynél ugyanez az összeg 47 millió, az Aldinál 46 millió. Az Auchanban több mint 42 millió forintra rúgott az egy munkatársra eső bevétel, a Tescóban közel 30 millió, a Sparban pedig 27 millió forint volt ez az összeg.
A három magyar kézben lévő, összesen több ezer kisebb alapterületű boltot is működtető boltlánc – ahogy azt az MTI-vel kedden közölték – tavaly összesen 1441 milliárd forintos bevételt ért el, és 77 ezer embernek adtak munkát. Így az egy főre jutó bevétel 18,7 millió forintot tesz ki náluk. A három magyar lánc nem közölte, hogy bruttó vagy nettó bevételről van szó: az 1441 milliárdos bevételt bruttó összegként vettük figyelembe, ha nettóról lenne szó, akkor alacsonyabb lenne az összeg. Fontos megjegyezni, hogy az egy főre jutó bevétel nem jelenti azt, hogy az egyik vagy másik lánc jobb vagy rosszabb, csupán azt mutatja meg, hogy egy dolgozóra mekkora bevételt jutott.
A boltláncok közötti különbség az alapvetően eltérő üzleti koncepcióból ered. A Mindenár.hu kérdésére korábban a Tesco kommunikációs osztálya azt válaszolta: „áruházainkban a vásárlási élmény, a szolgáltatás minősége magasabb, mint egy diszkont esetében”. Arról van szó, hogy az Auchan, Spar és Tesco hipermarketeiben a szolgáltatási minőségre helyezik a hangsúlyt, nagyobb a választék, a hipermarketeknek helyet adó létesítményben egyéb üzletek – drogéria, étterem, posta stb. – is megtalálható. A diszkontok nagy hangsúlyt fektetnek a saját márkás termékeikre, és kisebb a választék. A franchise-rendszert működtető magyar láncok pedig rengeteg, több ezer – 1–5 főnek munkát adó – kis alapterületű bolttal vannak jelen a piacon. (Forrás: mindenar.hu)
Hozzászólás zárolva.