Borváros a föld alatt
A budafoki földalatti város csodálatos világában tíz híres – a Badacsonyi, Balatonboglári, Egri, Etyek-Budai, Mecsek-aljai, Somlói, Soproni, Szekszárdi, Tokaj-Hegyaljai és Villányi – borvidék jellemző pincehomlokzataival ismerkedhetnek meg a látogatók, miközben a pincekultúrába is betekintést nyerhetnek.
A jelentős történelmi múltra, valamint a kerület borkultúrájára és borászati hagyományaira építve közel 300 millió forintos európai uniós támogatással valósult meg a Budafok Borváros projekt kulturális és turisztikai fejlesztése. A Képző- és Iparművészeti Közalapítvány a XXII. Kerület Kultúrájáért civil szervezet gondozásában az Európai Regionális Fejlesztési Alap forrásaiból a hónapban lezáruló projekt keretében idegenforgalmi és kulturális központot alakítottak ki. A fejlesztésnek a Záborszky Pincészet ad otthont. A beruházás egyik legfontosabb értéke és egyben érdekessége, hogy a jelenleg használaton kívüli egykori pinceágak új funkciót kaptak.
Látogatható a Budafoki Borváros, de miért is érdemes oda ellátogatni?
Befejezéséhez érkezett a Borváros projekt. Elkészült a bor skanzen, a Borutca, az említett bortermelő régiók pince-homlokzatai, az autentikus szőlőhegyi kápolna, muzeális, faragott hordósor, a borászathoz kapcsolódó mesterségek és gyermek-játszóház.
A látogatók megtekinthetik majd a muzeális hordósort és megismerkedhetnek a hordókészítés, valamint a hordófaragások mesterségével, megtudhatják mik azok a faragott hordófenekek, továbbá hogy kik a szőlő és bor védőszentjei. A Budafok Borvárosban a kőbányászat történetéről is hallhatnak az érdeklődők, éppúgy, mint a németek betelepítéséről és életéről, valamint a szőlő és bortermelés budafoki kialakulásáról. A helyi borászati tradíciók és a kapcsolódó borászati mesterségek mellett a szállítás szempontjából lényeges hajóközlekedésről és vízi életről is gazdagodni fognak ismereteink, hiszen a kerület Duna-parti fekvése szintén komoly hagyományok kialakulásához vezetett.
Magyarország 22 borvidéke, illetve 6 borrégiója 11 témában kerül feldolgozásra a Borvárosban. Miután a vendégek végigjárták a Borvárost nem csak a muzeális borászati eszközökről fognak tudni otthon mesélni, hanem a hazai borkészítés tradícióiról és történetéről is.
A főváros egyetlen bortermeléssel összefüggésbe hozható kerülete, Budafok borászati múltja
Budafok életének, sőt a település megalakulásának középpontjában a bor áll. Borászati hagyományai egészen a római korig nyúlnak vissza, és az Árpád-házi királyok idején is számottevő szőlőtermesztés folyt a Borhegyen. Kezdetben a bortermelés határozta meg a település mindennapjait, aminek köszönhetően az 1800-as évek végére már több mint 300 borospince működött Budafokon. A sokak által 100-120 kilométer hosszúra becsült pincerendszer a borászat mellett otthont adott a pezsgő- és konyakgyártásnak is, majd a XIX. században a borkereskedelemé lett a főszerep. A borkereskedők az egykori Promontor pince labirintusaiban tárolták boraikat, így Budafok a főváros, az ország és Közép-Európa borkereskedelmének központja lett. Nem véletlen tehát, hogy a kerület a múlt században a magyar bortermelés- és kereskedelem vitathatatlan fellegvára volt, és ma is számos nemzetközi díjnyertes bor- és pezsgőkészítő pincészet otthona. A borászati hagyományok elismeréseként Budafok 1987 óta viseli a „Szőlő és bor városa” megtisztelő címet.
Hozzászólás zárolva.