Damaszkusz legfőbb kincse az étkek gazdagsága

A bárányhúsról nálunk mindenkinek a faggyú jellegzetes illata jut az eszébe. Ott ezt a fűszerekkel veszik el, vagy megszokták?

Az az érdekes, hogy az ottani bárányhúsnak nincs szaga, mert nem zsíros, olyan fajtákat nevelnek, amelyeknek a farkukban szedődik össze a faggyú. Én ott szerettem meg a bárányhúst, a kedvencem a menszaf volt, ami babérlevéllel, sóval, fekete borssal és kardamommal főzött hús. Amikor már majdnem megfőtt, még a sütőbe is beteszik, hogy belül puha, kívül ropogós legyen. A levében rizst vagy darát főznek, és ebbe pirított mandulát vagy fenyőmagot kevernek, de mindig hagynak a léből egy keveset, melyben joghurtot habarnak szét – ez a mártás. Ezt az ételt csirkehúsból és borjúhúsból is szokták készíteni, főleg ünnepi alkalmakra. Menszaf kerül az asztalra akkor is, ha valaki a családban meggyógyul a betegségéből, kilábal valami nagy bajból, vagy valami nagyon sikerült neki. Ilyenkor bárányt áldoznak, és meghívják a barátokat rokonokat.

Az arab vendégszeretet valóban olyan határtalan, amilyen a híre?

A családban sokkal nagyobb az összetartás, mint nálunk, a rokonok rendszeresen látogatják egymást, és a szomszédok, ismerősök is bármikor betérnek. A férjem elég nehezen szokta meg, amikor Pozsonyba költöztünk, hogy itt nincs mindennapos vendégjárás. Az arab világban a vendég szent, nem kell előre bejelentkeznie, mert mindig szívesen látják. Ha ebéd vagy vacsoraidőben toppan be, természetes, hogy a családtagokkal étkezik, senki nem várja el tőle, hogy egy kávé után távozzon. Előfordulhat, hogy valaki mégis alkalmatlan időpontban jön, akkor, miután egy csésze kávét már elfogyasztott, még eggyel kínálják. Ebből ott mindenki ért, mert azt szokták mondani, hogy egy csésze kávé jár üdvözlésként, egy pedig búcsúzóul.

Vagyis ami édes, az csak desszertként jöhet számításba.

Igen, és az sem az ebéd befejezéseként, hanem csak szieszta után. Ilyenkor tejben főtt édes rizst szoktunk enni, gyümölcsös zselét, fagylaltot, tortát vagy a hagyományos baklavát, ami dióval töltött leveles tészta citromos, cukros szörppel megöntözve. Nagyon édesek az arab édességek, talán ez az oka, hogy elég sok ott a cukorbeteg.