De valaminek lennie kell a halál után is..!?
Az európai kultúrák nem sokat foglalkozik a test és a lélek halál utáni sorsával. Az egyház a mennyország és a pokol alternatíváját kínálja híveinek. Ha a keleti filozófiákhoz fordulunk, akkor a lélekvándorlás, a reinkarnáció választ kapjuk a „mi következik a halál után” kérdésünkre.
Megpróbáltam erős lenni. Mindenféle magyarázó elméleteket gyártottam, hogy el tudjam fogadni. Nagyon beteg volt, további szenvedésektől menekült meg… de ez mind kevés. Nem lehet pótolni azt az űrt, amit maga után hagyott. Tudom, az idő segíteni fog, de a seb már örökre megmarad. Mert fáj az apai szeretet hiánya, a melegség, a biztató tekintet, az apai büszkeség, az örök optimizmus, mely mindig erőt és hitet adott.
Lehet, hogy most választ várnak tőlem. Ez esetben csalódást fogok okozni. Én sem tudom, mi történik a lélekkel a halál után. Csak bízom benne, hogy ott fenn, valahol, édesapám lelke nyugalomra talált, s figyel bennünket, velünk örül és velünk szomorú, csak éppen nem lehet velünk, testét elhagyta, s a maga útját járja. Ebben reménykedem, mert egy emberi szellem, egy csupa jóság lélek nem szűnhet meg csak úgy, mikor a szív egy utolsót dobban. Valaminek lennie kell a halál után!
Kimegyek a temetőbe, sírjára virágot teszek, elmondom, mi történt velünk, picit megnyugodom, s megyek tovább. Mert tudom, hogy azt szeretné, ha boldognak látna. Végzem a dolgom, hogy édesapám továbbra is büszke lehessen rám. Ez ad erőt, ez visz tovább..P.E.
Hozzászólás zárolva.