Eljegyzés vagy házasság?
Az Arnolfin házaspár c. kép egy közepes méretű olajfestmény, mely a londoni National Galleryben található. A kép 70 éve foglalkoztatja a művészettörténészeket, többek között Panofsky Erwint Jan Baptist Bedaux-ot, és Lorne Cambell-t , Peter Schabacker , Elisabeth Dhanens , Edwin Hall és hazánkból Eörsi Anna.
Edwin Hall azt a tézis állította fel, hogy a iunctio nem csak az esküvő rituáléjában szerepelhetett, hanem az eljegyzésében is. Edwin Hall, ma a Vatikáni Könyvtárban és a párizsi Arsenal Könyvtárban tárolt egy-egy francia Dekameron illusztrációban találta meg a bizonyítékot, melyek Perdicone és Lisa eljegyzését ábrázolják, és melyeken a férfi bal kezével fogja meg a nő jobb kezét, miközben jobb kezét feltartja.
Campbell más példát hoz, a Grandes Chroniques de France egyik miniatúráját, melyen Nagy Károly fiát, Jámbor Lajost mutatja be ugyanilyen mozdulattal egy püspöknek. Szerinte ez a motívum nem iunctio, hanem bemutatás, mellyel Arnolfini a tükörben látható nézőknek bemutatja hitvesét. A házasságra, vagy eljegyzésre ismét egy másik példát hoz, mely nyilvánvalóan az Arnolfini portré parafrázisa: a Bad Godesberg-i kettős portrét, melyen valóban dextrarum iunctio látható, s a férfi a bal kezét emeli föl.
Eörsi Anna érdekes észrevétele volt az, hogy Arnolfini a kedvese tenyerét felfelé tartja, s az olasz eljegyzés szó, az impalmamento a palma, azaz tenyér szóból ered, így a képen egy eljegyzés, vagyis kézfogó látható. Szerinte a középkori kézfogót nem szabad összetéveszteni az antik eredetű dextrarum iunctio-val, mert a középkorban a házasságkötés a menyasszony feletti tulajdonjog apáról vőre való átruházását jelentette, nem közös megállapodást, így csak a nő jobbja az, ami fontos szerepet játszik. Ezt érinti meg ujjával a vőlegény, vagyis Arnolfini, s csak az ezután következő pillanatot ábrázolja a kép. Hathatós érvként szól, hogy az infravörös elemzések kimutatták, a férfi jobb keze az előrajzoláson még jobban kifordult a néző felé, nem teljesen "profilból" látszódott: ez a változtatás szolgálhatott arra, hogy a menyasszony kezének megérintését időben közelebbinek éreztesse. Eörsi ugyanarra a párizsi Dekameron illusztrációra hivatkozik, mint Hall, és ugyanúgy az eljegyzés teória mellet foglal állást. Azt a kiegészítést sem zárja ki, hogy a megfestett pillanatban Arnolfini éppen bemutatja választottját a tükörben látható kétfős közönségnek.
Hozzászólás zárolva.