10 ezer oldalnyi feljegyzés a Hawking archívumban
Stephen Hawking már életében pop-kulturális ikonná vált. A súlyos betegsége okán tolószékbe kényszerült zseni három éve hunyt el, és most hagyatékának rendezéséhez keresnek levéltárost. Az angol fizikus nevéhez leginkább a fekete lyukakkal kapcsolatos kutatások köthetők, a tudós archívuma mintegy tízezer oldalt tesz ki. Nem kis feladat vár tehát a kiválasztottra.
Levéltárost keres a Cambridge-i Egyetem könyvtára Stephen Hawking fizikus tízezer oldalas achívumának katalogizálására, amelyet közkinccsé akarnak tenni az interneten, és amelyet kutatási célokra is felhasználhatnak majd a jövőben a tudósok.
Az egyetem a közelmúltban jelentette be, hogy a 2018 márciusában elhunyt világhírű fizikus tudományos írásait és személyes tárgyait nemzeti értékként őrzik meg az intézményben és a londoni Science Museumban.
A 160 doboznyi archív anyag között tudományos iratok, köztük a tudósnak a fekete lyukak terén végzett úttörő kutatását rögzítő munkái, 1944-2008 között írt levelek és asszisztenseinek feljegyzési, de televíziós szerepléseinek leiratai is megtalálhatók.
„Nincs kétségem afelől, hogy ez egy hatalmas kihívás. A levéltáros egyik feladata lesz, hogy megértse Hawking professzor munkásságának összefüggéseit, azt, hogy kivel és mikor dolgozott együtt”
– közölte Katrina Dean, az egyetemi könyvtár archívumának és modern kori kéziratainak őrzője.
A jelentkezőknek „jelentős tapasztalattal kell rendelkezniük tudományos anyagok archiválása terén, de szükség van arra is, hogy a második világháború utáni korszakot és a kortárs tudományt is jól ismerjék vagy érdeklődjenek iránta” – írja BBC News.
Beszédszintetizátor és kerekesszék
Jövőre Hawking cambridge-i egyetemi irodáját a londoni Science Museumban állítják ki, néhány kiválasztott ereklyével együtt – rja a Live Science.
A fizikus személyes tárgyai, köztük a beszédszintetizátora, hat neki készített kerekesszék, könyvek, Star Trek-es apróságok, illetve egy fiatal korában hordott evezős dzseki kerül a kiválasztott tárgyak közé.
A múzeumban a tervek szerint idővel rekonstruálják majd Hawking dolgozószobáját is, pontosan abban a formában, ahogy a tudós használta azt. Sir Ian Blatchford, a Science Museum Group vezetője elmondta, azzal, hogy megőrzik az utókornak Hawking hagyatékát, a jövő generiáció számára is lehetővé teszik, hogy elmerülhessenek a fizika törvényeit átformáló elméleti fizikus világában.
Hawking tudományos szövegeinek értékét 2,8 millió fontra, azaz több mint egy-milliárd forintra becsülték, az irodája berendezése pedig 1,4 millió fontot érhet, de a fizikus esetében természetesen mindkét összeget jócskán meghaladja munkásságának szellemi értéke.
Azzal, hogy most Hawking személyes feljegyzéseibe, esszéibe, vagy éppen Az idő rövid története című munkájának egy korai kéziratába is betekintést nyerhetünk, a Cambridge-i Egyetem könyvtárosa, Jessica Gardner szerint azt jelenti, hogy az eddiginél jobban megérthetjük a tudóst, és vele együtt járhatjuk be a világegyetemet.
Hozzászólás zárolva.