Emlékszel majd rám?
„Hát nem emlékszel rám? Én vagyok, aki az óvodában tövig belenyírtam a hajadba! Tudod, a Sanyika a szomszéd házból…! „Bólogattam, miközben kétségbeesetten kutattam az emlékeim között… De ez a fickó, aki most így lelkesedik a találkozásunk miatt, az „istenértse” akart beugrani.
Ám hirtelen előbukkannak, vagy egy idő után megszépülnek, és sosem halványulnak. Némelyikük fájdalmas és kitörölhetetlen.
"Sosem feledlek, amíg csak élek" – fogadjuk százszor. És ha már Ő nem él, akkor mi emlékezünk rá. Ha tudunk… Mert vannak dolgok, amik kórosan kiesnek, felejtődnek és sosem térnek vissza hozzánk. Akkor már nagy baj van…
Amíg teheted, emlékezz!
Mindazokra is, kiket nem láttunk már régen…
Facebook hozzászólás
Hozzászólás zárolva.