„És hull, csak hull reám, ezüst eső…”
Ezüst…Semmi más nem jutott eszembe róla hirtelen, mint az ezüst vasárnap és az ékszer fémes csillogása. Majd egyszer csak megszólalt bennem kedvenc Omega dalom is, az Ezüst eső…
És zsong az ének áhítatba zöngve…
Csak a havas pusztán a néma csöndbe
sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony.” /Kosztolányi Dezső: Karácsony/
Hozzászólás zárolva.