Fontos! Ezek a szabályok, útdíjak várnak rád külföldön

Amennyiben a környező országokba autóval szeretnénk utazni, a személyinket és az autó forgalmi engedélyét semmiképpen se felejtsük otthon. A schengeni határokon belül ugyan nincs szükség a nemzetközi zöld kártyára, de a többi országba érdemes magunkkal vinni.  Ne felejtsünk el utasbiztosítást kötni, ha bérelt járművel közlekedünk, akkor az autó assistance biztosítására nem kell plusz időt fordítani, hiszen ez a szolgáltatás az autókölcsönzés része – tudtuk meg Mag. Szabó Atillától, Magyarország vezető autókölcsönzőjének ügyvezetőjétől. Arra az esetre, ha az autó tényleg megmakacsolja magát és leáll, az autópályákon csak láthatósági mellénnyel szabad kiszállni, sőt ezt sok országban, ahogy hazánkban is, a járműben is jól látható helyre kell tenni.

Fontos észben tartani, hogy a szomszédos országokban sokszor nem ugyanazok a sebességkorlátozási szabályok, mint itthon. Ausztriában és Szlovéniában, például lakott területen a települési táblák között: 50 km/h-val, lakott területen kívül: 100 km/h-val és az autópályán: 130 km/h-val lehet autózni, míg Horvátországban és Szlovákiában lakott területen kívül csak 90 km/h-val szabad haladni.  A skandináv országokban Dánia kivételével az autópályákon a megengedett legnagyobb sebesség 110km/h.
Németországban nincs általános sebességkorlátozás, az ajánlott sebesség autópályákon 130 km/h. Ha valaki balesetet szenved, és nem tartotta be ezt, akkor a biztosító semmilyen felelősséget sem vállal, így a kár teljes összegét a vétkes sofőrnek kell megtérítenie. Az eddigi ingyenes száguldást azonban már csak idén élvezhetjük, mert várhatóan 2016-tól a tarifák az európai átlagnak megfelelőek lesznek, melyek csak a külföldieket érinti, a Németországban üzemben tartott személygépkocsikat, illetve lakóautókat nem.

Európa legtöbb országában fizetősek az utak: Franciaországban, Horvátországban, Lengyelországban, Olaszországban, Spanyolországban és Szerbiában fizetőkapu-rendszer üzemel, míg Ausztriában, Szlovéniában és Szlovákiában autópálya matrica vásárlásával használhatjuk az utakat. Ezt itthon bármelyik benzinkúton beszerezhetjük, a tarifák a következőképpen alakulnak: Szlovákiában a havi 4900 Ft, a 10 napos pedig 3500 Ft, osztrák  havi 8570 Ft, a 10 napos 2950 Ft, míg a szlovén féléves 10500 Ft,  a heti 2625 Ft-os áron kapható. Az autópálya matricát minden esetben az autó szélvédőjére kell ragasztani.

Nemcsak az autópályák, hanem számos híd és alagúton való áthaladás is fizetős lehet.  Ilyen például a svédországi Oresund híd, ahol a kocsi hosszának megfelelő híddíjat kell fizetni, ami a hat méter alatti autók részére 47 eurót, lakóautók részére pedig 94 eurót jelent. A 2013 júniusában átadott, Bulgáriát és Romániát összekötő Vidin-Cafalat hídon személyautóval 6 euróért hajthatunk át. Utóbbi két országról érdemes tudni azt is, hogy a területükön lévő Duna hidak általában fizetősek, így ha az egyiken szeretnénk átkelni, nem árt utánanézni a pótdíjnak. Ha Szlovéniából Ausztriába szeretnénk átjutni a 8 km-es Karavanken alagút használata 7 euróba fog kerülni.

Érdekes országok, érdekes szabályok

Itthon kevesen tudják, de Svájcban például egységes autópályadíj van, amely egész évre szól, ennek az összege 34 euró (kb. 10000Ft). Ezzel a matricával minden svájci fizetős utat igénybe vehetünk, megvásárlását már akár itthonról is intézhetjük. Azonban Svájcban sem lehet száguldozni: autópályán a megengedett legnagyobb sebesség 120 km/h. Ha minimálisan túllépjük (1-5km/h-val) a sebességhatárokat, lakott területen kívül és belül egyaránt a legkisebb büntetési tétel 40 CHF, ami 12000 Ft körüli összeget jelent. Magyarországon ezzel szemben ezért még semmilyen büntetés nem jár.

Ha Svájc és Olaszország között a Simplon alagutat használnánk,  igen energiatakarékos módon is megtehetjük, mert az olaszországi Iselle di Trasquera és a svájci Brig között igénybe vehetjük a gördülő országút szolgáltatását. Ennek ára Svájcban 22 frank, ami körülbelül 6700 Ft-nak feleltethető meg. Ha így utazunk, akkor nincs más dolgunk, mint hátradőlni és hagyni, hogy vigyen minket a vonat. Egy-egy gördülő országúti turnus 2 óránként indul, a teljes utazás pedig 20 percig tart és megóvja az autó utasait az alagútban vezetés veszélyeitől.

Ha valamelyik skandináv országba szeretnénk utazni, figyelembe kell vennünk, hogy a környezettudatos svédek és norvégok az elektromos autókat részesítik előnyben. Az említett országok városaiban az utcán parkolás tiltott, vagy csak valamilyen hivatalos engedéllyel lehetséges. Természetesen, ha autóval érkezünk valamelyik skandináv városba, a lakhelyünkként szolgáló hotel környékén lehet parkolni. Norvégiában a tompított fényszóró használata kötelező, és az engedélyezett helyeken a parkolás az elektromos autóknak ingyenes, míg a többi benzines, vagy gázolajjal közlekedő autósnak a kihelyezett tájékoztató táblán szereplő összeget kell fizetniük. Stockholmban minden héten van egy nap, a takarítónap, amikor nem szabad az utcán parkolni, ellenkező esetben 22000 Ft-os pénzbírságra számíthatunk.

Utazás előtt érdemes tájékozódnunk, segítséget kérnünk és pontosan megterveznünk azt, hogy milyen útvonalon, mennyi idő alatt juthatunk el a kívánt úti célunkig .