Ha bérlő vagy, nem biztos, hogy rád is vonatkozik a lakásbiztosítás

A kiadott lakásokra általában a tulajdonosok, tehát a bérbeadók kötnek biztosítást.

Nem árt viszont figyelembe venni, hogy ez nem mindig nyújt fedezetet a bérlő tárgyaira. Vagyis az ingóságok biztosításáról sem szabad megfeledkezni! Így egy esetleges betörés, elázás vagy éppen tűz okozta – gyakran sok tízezer forintos – kárt nem zsebből kell kifizetni. Tavaly a K&H Biztosító adatai szerint összesen 18 ezer káreset volt a lakásbiztosításokhoz kapcsolódóan.

Ha a bérbeadó nem rendelkezik lakásbiztosítással, lehetőség van arra, hogy a bérlő saját maga kössön biztosítást az általa használt bérleményre. Ebben az esetben az ingatlan falain belül a saját tulajdonában lévő vagy a saját felelősségi körébe tartozó épületberendezési és épületfelszerelési tárgyak – mint például a beépített bútorok – biztosítva lesznek egy esetleges kár esetén. Ha a bérbeadónak van is lakásbiztosítása, az még a bérlő ingóságait ért kár esetén nem, vagy nem mindig nyújt fedezetet – hívta fel a figyelmet Kaszab Attila, a biztosítótársaság vezérigazgató-helyettese.

A bérlő saját maga is köthet biztosítást a bérleményben tartott ingóságaira, például nagyobb értékű műszaki cikkekre – mint a laptop vagy a televízió – az általa meghatározott összegben. Így egy betöréses vagy besurranásos lopás esetén is fizet a biztosító. Persze nemcsak a lopással kell számolni, hanem például az időjárással is. A drága ingóságok, például a műszaki cikkek egyik legnagyobb ellensége ugyanis a villámcsapás vagy az elektromos vezetékek érintkezése miatt bekövetkező túlfeszültség.

Kaszab Attila elmondta: 2013-ban több mint ezer ingóságot érintő kárt rendeztek összesen 43 millió forint értékben, ezek átlagos értéke 42 ezer forint volt. A káresetek közel 80 százaléka pedig a villámcsapás okozta túlfeszültséggel állt összefüggésben. A biztosítás mellett éppen ezért nem árt néhány óvintézkedést is megtenni: a drága elektromos készülékeket javasolt túlfeszültség elleni védelemmel ellátott konnektorból, elosztóból ellátni árammal, erős villámlás vagy vihar esetén pedig inkább válasszuk le ezeket a hálózatról. A csőtörésekre és egyéb beázásokra sem árt felkészülni – előbbiekre átlagosan 15 ezer forintot fizetett ki a biztosító, míg vízkárok esetében 11 ezer forint kártérítést kaptak átlagosan az ügyfelek. Beázás vagy lopás bárhol megtörténhet, ezért a kellemetlen meglepetések elkerülése végett mindenképpen érdemes tájékozódni, hogy a kiszemelt ingatlan rendelkezik-e biztosítással, illetve, hogy ez a biztosítás az ingóságokra is vonatkozik-e.