Himalájai, asztali vagy tengeri? Te tudod mi a különbség?

Gyakran hallott vita tárgya, hogy tengeri sót, vagy kősót érdemes-e fogyasztani, ám lényegi különbség nincs a két típus között, csupán kinyerésük módja különböző – írta a Szupermenta, a NÉBIH hivatalos termékteszt blogja.

Tengeri só – A tengervíz lepárlásával kapják. A tengerek vize számos ásványi anyagot tartalmaz, de legnagyobb mennyiségben konyhasót: kb. 4 liter tengervízből 100 gramm sót lehet kinyerni. A sólepárlást évezredek óta alkalmazza az emberiség. A tengervizet lepárló medencébe vezetik a folyamat során, ahol a nap és a szél ereje elpárologtatja a nedvességet. A hagyományos módon, napon száradó sót szükség esetén finomítják. Azonban a tengervízből ipari módon előállított só akár már finomítottnak tekinthető.

Kősó – Bányászati technológiával nyerik ki, de eredetét tekintve tengerinek mondható: Több millió évvel ezelőtt a Föld tektonikus mozgásainak eredményeképpen az egykori tengerekből, óceánokból elzáródott részek kiszáradásával keletkeztek mai sóbányáink. A só fejtése a bányákban történhet a kősótömbök bányászatával vagy oldással is. Oldáskor a terület mélyfúrását követően nagy mennyiségű vizet juttatnak a sótelepekhez, mely feloldja a mélyben összegyűlt sót. Az oldatot ezután a felszínre szivattyúzzák, melyet bepárolnak a kristályok visszanyeréséhez.

A finomításról

A boltok polcain találhatunk többféle finomított sót és finomítatlan , ún. asztali sót. A finomított só vagy vákuumsó szemcsemérete kicsi az alkalmazott finomítás technológiája miatt, melynek során a sót feloldják, majd egy vákuumos bepárlókészülék segítségével kristályosítják. Divatosak a gasztronómiában az ételek dekorációjára használt különleges, nagy szemű sók: ilyen a francia Fleur de Sel, Hawaii Lava fekete só vagy a Perzsa Kék só. Összetételükben ezek is nagyrészt nátrium kloridot tartalmaznak, sajátosságuk valamilyen színező ásvány jelenléte vagy a keletkezés során kialakult kristályszerkezet. A Himalájai kristálysó jellegzetes rózsaszín árnyalatát például a vas-oxid adja.

A jódhiányos területeken élőknek javasolt a jódozott só fogyasztása, a magas vérnyomásban szenvedőknek pedig a csökkentett nátriumtartalmú sót ajánlja gyakorta a dietetikus. A csökkentett nátrium tartalmú sóknál a nátrium-klorid egy részét (általában 30%-át) kálium-kloriddal helyettesítik a túlzott nátriumbevitel – és annak káros hatásai – csökkentése érdekében. Akiknek óvakodniuk kell a túlzott kálium fogyasztástól (pl. vesebetegek), azok ennek kálium tartalmát vegyék figyelembe. (A légzőszervekre is jó hatással van.)

Az ízesítés mellett a sót számos ipari folyamatban felhasználják, és több különböző alkalmazási területe van. Sót használnak a kozmetikumok gyártásánál, a porcelángyártásnál, a vegyiparban és ne feledjük a jeges-havas időben az utak tisztán tartására szánt sót sem. Megjegyzendő, hogy az emberi fogyasztásra szánt só mindig tisztítási folyamaton esik át, mely újrakristályosítással vagy őrléssel, szitálással zajlik.