Hogy is van ez? Hová tűnt a pénzünk?!
Nem, nem vagyok pénzsóvár. Nem, nem Chanel- kosztümre és még csak nem is Dior parfümre költeném. Csak pelenkára. Meg a gyerek gyógyszereire. Ha két hónap után végre megkapnám a gyes-t…
És igen. Nekem nagyon számít (még a gyerek mellett vállalt munka mellett is) ez a pár tízezer forint, ami:
” olyan havi rendszerességgel járó támogatás, amelyre a szülő (ideértve a kiskorú szülőt is, ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban), a nevelőszülő vagy a gyám jogosult a saját háztartásában nevelt gyermeke 3. életévének betöltéséig (…)”
Január első hetében igényeltem a gyes-t, mivel akkor járt le a gyed-em. A „Mikor kapom meg?” kérdésre megnyugvásul vettem tudomásul a „Következő hó közepére „választ. Elhittem.
Most ugyebár március 2-a van (ez finoman szólva két hónapnak tűnik), és hiába nézegettem kissé feszülten jobbról, aztán balról a számlámat, sehogy nem láttam rajta ezt az aprócska, ám a családi költségvetésből nagyon is hiányzó összeget.
Na, jó. Nagy lélegzetvétel (én is az a nehezen ügyintéző, a bürokráciától hanyatt-homlok menekülő embertípus vagyok), és feltárcsázom az Államkincstár szegedi számát.
Készségesen kapcsolnak. Lányos zavaromban a gyed felől érdeklődöm, mire az ügyintéző rögtön helyreigazít ( valószínűleg a „Most rajtacsíptelek!”- játszma győztesének érezheti magát), hogy azt itt hiába teszem, mert…és következik a „nem itt kell igényelned a gyed-et, te ostoba” mondandó, bár kétségtelenül udvarias formába burkolva.
„Jó, rendben. Akkor mi a helyzet a gyes-sel?”- érdeklődöm, magamhoz képest meglepően higgadt hangszínen.
„Egy pillanat, meg kell keresnem az ügyintézőjét”- felkiáltással félrerakja a telefont… Persze a 10 percnyi várakozás során az összes vér a fejembe száll, s közben fiókok zörrennek, lépések surrannak, beszélgetés hangjai hallatszódnak a háttérben.
S végre, óh el sem hiszen, megkapom a választ: „A kolléganőnek két helyről kellett papírokat bekérnie. De március 15-ére ráteszi a számlára az összes járandóságot. A családi pótlékot is…”
Ilyen lassan őrölnének az államgépezet fogaskerekei? Mégis milyen messziről érkeztek ezek a papírok, hogy két hónap alatt nem sikerült iktatni őket? Talán a tengerentúlról?
Hozzászólás zárolva.