Húsvéti asztal, húsvéti szokások
A húsvét a nagyböjt, vagyis a hústól való negyvennapos tartózkodás befejezésének időpontja – innen ered a magyar elnevezés is -, az emberiség egy jelentős részének legnagyobb vallási és természeti ünnepe.
A tojás elfogyasztása mellett az ajándékozásának is szimbolikus jelentést tulajdonítottak: a férfi a kettészelt tojás egyik felét az összetartozás jeleként adta át kedvesének, a keresztszülők pedig a megváltás örömteli ünnepére való emlékeztetés gyanánt ajándékozták keresztgyermeküknek. A piros szín mellett később megjelentek a különlegesen díszített és hímes tojások is, amelyeket nálunk az ország különböző vidékein – almával, kaláccsal együtt fehér abroszba kötve – ma is tiszteletük jeleként adnak egymásnak a kereszt- és bérmakomaasszonyok.
A húsvéti asztalról – amelyre ilyenkor odakerülnek a féltett, hétköznapokon a szekrénybe rejtett étkészletek – a hagyományos étkek mellől a színek, az élővirág sem hiányozhatnak. Ettől, s persze az alkalomhoz illő terítőtől, szalvétától, tányéralátéttől még ünnepibbé válik a hangulat, s egy-egy apró húsvéti, névre szóló meglepetés – például csoki- vagy marcipántojás, húsvéti figura – még kedvesebbé, emlékezetesebbé varázsolhatja az együttlétet. Persze az asztal ne legyen túlzsúfolt – a virágkompozíció se legyen túlméretezett -, jusson hely az ételnek-italnak!
Szilágyi Eta
Konyha és Fürdő Piac 2003/3
Hozzászólás zárolva.