Ínycsiklandó antioxidáns
A legtöbb felnőtt kávézik, mert a kávé finom, és mert élénkíti a szervezetet. Mindemellett napi két-három csésze fekete elfogyasztása kifejezetten egészséges: része a sokat emlegetett helyes táplálkozásnak, amely véd az öregedést gyorsító folyamatok és a sejtműködést károsan befolyásoló szabadgyökök elszaporodása ellen. Antioxidáns, amiről az utóbbi években bebizonyították, hogy nélkülözhetetlenek az egészség megóvásában.
Néhány ital polifenoltartalma
Vörösbor: 200–800 mg/pohár
Kávé: 150–550 mg/csésze
Kakaó: 150–200 mg/csésze
Zöld tea: 150–200 mg/csésze
Forrás: Nestlé Életmód Iránytű
Hódító kávé
Október hatodika világszerte a kávé világnapja. A forró italként fogyasztott kávé pályafutása a 11. században kezdődött. A 16. században Kairó, Konstantinápoly és Mekka utcáin megnyíltak az első kávéházak. Ezek kulturális találkozóhelyek voltak, ahol a vendégek beszélgettek, énekeltek és zenéltek. A kávézás már abban az időben is társadalmi szokásnak számított. A gyarmatosítás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kávétermesztés az Egyenlítő vidékén mindenhol elterjedjen. Később, a fejlődésnek köszönhetően, az egzotikus ital megjelent Európában is, és a 17. században itt is megnyitották kapuikat az első kávéházak. Az Egyenlítő mentén mindenütt termesztenek kávét, a Baktérítőtől egészen a Ráktérítő vonaláig. A kávécserje rendszertani értelemben a galajfélék családjának (Rubiaceae) a tagja, az Egyenlítőtől északra és délre eső tropikus és szubtropikus területeken, az úgynevezett „kávéövezetben” él. Legfontosabb termesztési területei Latin-Amerika (elsősorban Brazília), Ázsia és Afrika. Miután a kávéövezeten belül területenként változik a kávé virágzásának időszaka, egész évben vannak olyan területek, ahol lehet szüretelni. Nagyjából 5 kilogramm kávétermést kell kézzel leszedni 1 kiló zöld kávébab előállításához. A világ éves kávétermése napjainkban mintegy 7 millió tonna. Ennek háromnegyed részét az arabica kávé (Coffea arabica), míg egynegyedét a robusta kávé (Coffea canephora) különféle változatai teszik ki. Ezeket aromájuk alapján egyértelműen meg lehet különböztetni: a robusta kávé több mint kétszer annyi koffeint tartalmaz, mint az arabica.
Koffein
A koffein alkaloid, ami több mint 60 növény – többek között a kávé, a mate tea, a kakaó – magjában, levelében és termésében előfordul. A központi idegrendszert serkentő vegyület javítja az éberséget, a koncentrációt, és elűzi a fáradtságot. A kávék koffeintartalma tág határok között változik, a feldolgozási módtól és a kávé típusától függően. Az erősen pörkölt kávékban általában kevesebb a koffein, mint az enyhe pörkölésűekben, mivel az eljárás csökkenti a koffeintartalmat. Számos hit él arról, hogy a koffein káros a szív- és érrendszerre. Vizsgálatok szerint azonban napi két-három csésze kávé nem hozható összefüggésbe sem a magas koleszterinszinttel, sem a magas vérnyomással.
Hozzászólás zárolva.