Ízi rájder: bőrszerkós nagymama
A Las Vegas-i kirándulás utáni két hétben az autót motorra váltottuk. Bérelni akartunk egyet, de egy kint élő magyar kölcsönadta a motorját, mondván, most úgyis építkezik, nem ér rá motorozni; mi meg ne költsük erre a pénzünket.
Csak úgy zárójelben jegyzem meg: nem tudom, Magyarországon hányan ajánlanák fel ezt egy külföldinek…
Az USA-ban a chopereseket „ízi rájder”-eknek, míg a gyorsasági motorosokat rizsrakétáknak (rice rocket) hívják. Mi itthon „rizsrakéták” vagyunk, de Amerikában chopperrel gyűjtöttük a kilométereket. Több mint 1.500 kilométert mentünk. Jobb is volt, hogy ott „ízi rájder”-ként motoroztunk, mivel így útközben is csodálhattuk a tájat, én pedig tudtam fényképezgetni is.
Abban az államban, ahol voltunk, nem volt kötelező a bukósisak, amit persze ki is használtunk, és felszabadultan túrázgattunk. Természetesen a gyorsabb változatoknál már vettünk volna bukót, de az sem muszáj ott – a szabályok szerint -, ami azért szerintem elég veszélyes.
Minden motorozás alkalmával – térkép segítségével – egy-egy régi, fakocsmához mentünk, amik több száz évesek voltak, motoros nemzedékek jártak, és járnak oda.
Voltak helyek, ahol a falakon és a plafonon dollárok, fontok, márkák és forintok voltak aláírva és kiragasztva. Természetesen mi is ott hagytuk a „névjegyünket”. A kétszáz éves bútorok, lónyereg formájú bárszékek mellett a pénzváltó automaták és hitelkártyák jelezték, hogy azért már a 21. században vagyunk.
A legjobban az tetszett ezekben a csehókban, hogy voltak olyan emberek is, akikről úgy tűnt, az őskorból maradtak itt. Tényleg olyan volt, mintha visszamentünk volna az időben pár száz évet. Imádom az ilyen „időutazásokat”.
A legtöbb motoros múltját megtudhattuk a bőrmellényén lévő feliratokból. Volt köztük vietnámi veterán, öbölháborúban harcolt hős is. A motorosok körében egyébként nem láttam olyan embert, akinek ne lett volna tetoválása, a nőket is beleértve. Volt olyan nagymama, aki kb. 80 évesen bőrmelltartóban, tele tetkóval jelent meg, vagy egy motoros, aki oxigénpalackját a hátsó üléshez kötözte, és csővel az orrában „száguldozott”. Persze ez ott senkit nem zavart…
Hozzászólás zárolva.