Karácsonyi vásárlás a Shopping City Sued-ben

Menyem a megfontoltabb típus, ő úgy négy óra felé kezdte átlátni és átgondolni, hogy a látott árú választékából mit fog megvenni. Azaz mit vehetett volna, mivel hat óra előtt öt perccel már sorra lehúzták a redőnyöket. Hiába a tömeg, a rengeteg potenciális vásárló.

Én ugye gyorsan döntök vásárlásnál, örülhettem volna most ennek a nem mindig jó tulajdonságomnak.

 De…Azaz, a kis-szatyor, nagy szatyor, cipekedés, fáradtság tömeg mellékhatásaként, csak itthon vettem észre, hogy az egyik csomag eltűnt.

Ugye azért járok Bécsbe, mivel nem vagyok tizenéves és mégis szeretem a jót és a nem csípőnadrágot, amit ugye hat próba után meg is leltem.

De álmaim nadrágja és lányom ajándéka, valamelyik kanyarban eltűnt. A keserűség mellé, most még a pazarló jelző is frusztrál. A szűz csillagjegyem vezérelte, hogy eltettem a számlát.

Hazafelé tömeg, eső, köd, iszonyú rossz közlekedési táblák, morál, és mindez a csodás Ausztriában és Vösendorf-nál.

De azért lehet, hogy máskor is megyünk. Volt benne valami retró hangulat, és megfizettünk ezért a tapasztalatért.

Igaz, olyan szocis volt. Mindenhol dohányoztak, az osztrákok olyanok voltak, mint talán mi voltunk a Gorejne korszakban.

Mások lettünk. És nem mellékesen, ma már nagyon nehéz megtalálni, meglátni azt, hogy mi az, amit itthon nem kaphatsz meg ugyanannyiért, vagy nincs meg itthon is. Hálisten!

És milyen jó volt átjönni a határon!

Sokkal több tábla, fény, és komolyan Európa!

Igaz esett, haragudott ránk az ég, de túléltük, igaz engem meg is megbüntetett.

A hibáinkért manapság rögtön fizetünk, de ez talán megérte.