Kék kékkel-fürdőszoba sok képpel

Kádat és zuhanyt

is akartak a fürdőbe, és meg is valósították ezt az elképzelést, hozzáigazítva a helyiség adottságaihoz, amelyek miatt le is mondtak egy-két korábban kedves ötletről. Ezek közé tartozott például, hogy épített polcok kerüljenek ide, de ehhez nem volt elegendő a hely. A kád helyét is a tér jelölte ki – a bejárattal szemközti hosszú falra került -, mint ahogyan a formáját is: ahhoz, hogy kellően nagy legyen, sarokkádat kellett beépíteni. A Ravak kádhoz azonban nem vásároltak palástot, az oldalát mozaikkal borították, az apró lapok szépen követik a fürdőalkalmatosság íves vonalát. A kád lábánál lévő sarokba került a zuhanykabin. Mivel amúgy is épített fülkét terveztek, nem okozott gondot, hogy az alapterület nem tipikus, se nem négyzet, se nem háromszög, a lényeg az, hogy a tusoló kellően tágas. A padozatát és a küszöböt a kád palástját adó sokszínű kék mozaik borítja, a falat ugyanaz a normál bézs csempe, mint ami a fürdő más részeiben is megjelenik. A fürdőt üvegajtó védi a kifröccsenő víz ellen.

A kerekded falra szerelt mosdót

és a fölötte lévő tükröt a tengerszín csempe emeli ki a környezetből, ugyanígy a káddal szembeni falra került Alföldi vécét és bidét. Ugyanezek a különleges árnyalatú lapok fedik a tusoló és a kád közötti fal külső, kád felé eső oldalát. A burkolat dinamikájához nemcsak a különböző színek, hanem az eltérő méretek is hozzájárulnak: az apró mozaikok mellett a középkék csempék akár nagynak is tűnhetnének, ha a világos lapok nem lennének négyszer akkorák. A mozgalmasságot erősítik az ugyancsak nagyméretű padlólapok, amelyeket diagonálban raktak le. A helyiség kényelmét szolgálják a fa fürdőszobabútorok, az ülőalkalmatosságként és tárolóhelyként is szolgáló darab, valamint az épített polcokat pótolni hivatott „kétszintes" padka.