Kína Bölcsessége
Kína megkerülhetetlen. Egyre jobban látszik ma már ez a világgazdaságban. Most itt a válságban is látni, ahogy a kínai kormányfőt mint a világ egyik legerősebb gazdasági képviselőjét, milyen szívesen fogadják itt a nyugati országok politikusai és befektetői. A gazdasági erőn túl azért a kínai kormány politikája, és hozzáállása bizonyos szabadságjogokhoz, nagyban megosztja a világ közvéleményét. A gazdasági erőn, a sajátos politikán, a fura ételeken, és a „kici óccó” tömegtermékek jelenségén túl, vajon milyen üzenetet hozhat el számunkra ez a megállíthatatlanul közeledő távol keleti kultúra? Milyen spirituális gyökerei vannak Kínának, és mik azok az ősi tanok, amelyeken mindenképpen érdemes elmeditálnunk?
Kettő ilyen irányzatot ismerhet most meg a kedves olvasó. Olyat, amely a maga egyszerűségével és tisztaságával, a rohanó, 21. századi, modern embernek is nagy tanulságul szolgál. Ráadásul ezek még amolyan iránytű szerepet is betölthetnek az ember életében, hisz tanításuk egyetemes, a minden emberben ott szunnyadó ősi harmóniát, a természet és a világ mozgató erőivel való szorosabb kapcsolatot mutatja be. Nézzük melyik is ez a két út.
A Bölcsesség Nagykövetei
Kína kultúrális és spirituális múltjában található két olyan mester, akinek útmutatásai és üzenete sok száz év után is aktuális, ráadásul bőven túlmutat az ország határain, hiszen a nyugati világban is már egyre többen ismerik őket. Konfúciusz és Lao-ce tanairól van szó.
Lao-ce
"A hagyomány szerint a taoizmus Lao-ce-től származik, akiről azt mondják, I.E. kb. 604-ben született Kínában. Elég homályos alak, mégcsak a nevét sem tudjuk, a Lao-ce, mely jelentése „az Öreg Fiú”, „az Öreg Barát”, vagy „a Nagy Öreg Mester”, nyilvánvalóan tiszteletbeli nevek. Levéltárosként dolgozott a nyugati tartományban, és hogy ezen foglalkozása mellett egy szerény és egyszerű életet élt." – forrás: www.adiguru.hu
Lao-ce fő műve, a Tao Te King, azaz az Út és Erény könyve, több ezer év után is aktuális, és a spiritualitást keresők újabb és újabb generációjának ad az élethez alapvető iránymutatást és bölcsességet. Közel áll a kínai csan, vagy a japán zen buddhizmushoz, azaz nem a külsőségekben, a rituálékban, és a szavak közti bolyongásban keresi a végső harmóniát és békességet, hanem az ember, és a világ természetének szemlélése és megismerése által. Ma már itt Magyarországon is több kiváló fordító tolmácsolásában lehet olvasni és megvásárolni ezt a kis könyvecskét, amely a legnagyobb magánéleti, vagy akár szakmai válságokban is segítségére lehet a modern kor emberének.
Konfuciusz
A konfucianizmus alapítója, aki Lao-ceval körülbelül egy időben élt. A "hagyományos" mesterekkel ellentétben, ő nagyon is aktív "világi" életet élt, ugyanis magas rangú hivatali tisztségeket is betöltött az életében. Ezért is kerülhetet tanításában nagy hangsúly az emberre, és a társadalmi felelősség vállalásra. Látásmódja kihatott az egész kínai kultúrára. Az emberek békés egymás mellett élésétől elkezdve, a helyes kormányzásig, vagy akár a nemes viselkedésű emberek fejlődéséig. Írásos formát nem hagyott maga után, a tanítványai jegyezték le tanácsait és útmutatását. A két irányzat kiegészítve egymást, tökéletesen mutatja be a kínai jellemet.
Hozzászólás zárolva.