Létfeltétel nálunk az ingatlan?

A közép-európai országok hagyományosan uralják a mezőnyt, amikor a lakástulajdonlási statisztikákról esik szó. A magyar társadalom erősen röghöz kötött, Dr. Dúll Andrea környezetpszichológus szerint a volt szocialista régió társadalmainál erős identitásképző elem a saját otthon. Az emberek a felnőttséggel, az önálló élettel azonosítják az ingatlantulajdon megszerzését. Valóban, a magyarok kicsit több mint negyede az önálló lakhatás megoldását jelölte meg céljaként az OTP Ingatlanpont megbízásából készült kutatásban. Majd hasonló arányban szerepelt az indokok között a más környékre költözés (25%), és a nagyobb ingatlan választása (24%). Messze lemaradva jön a generációk szétválása (12%) és a befektetési célú vásárlás (8%).

Ez utóbbi adat kicsit csalóka, valójában többen számítanak ma befektetési céllal vásárlónak, mint feltételeznénk. Ugyanis az is befektetésnek minősül, ha valaki magának, későbbi, élethelyzettől függő értékesítés céljából vásárol ingatlant.

– Tehát lakást például azzal a céllal is lehet venni, hogy a későbbiekben önerőt jelentsen egy nagyobb ingatlanhoz. Az életkor előre haladtával pedig ezt értékesítve az ember megteremtheti a tisztes időskor feltételeit, esetleg gyermekének segíthet vele.

Ebben az értelemben az ingatlanvétel valójában öngondoskodási vagy befektetési célzatú – értékel Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Az alapos döntést alátámasztja a lakáskeresési idő is. A magyaroknak csak 6%-a választja ki a megvásárolni kívánt ingatlant egy hónapon belül. A döntő többség (51%) 2-6 hónapot szán a keresésre. További hatoduk ennél is tovább, de még egy éven belül meghozza a döntést. Létezik azonban emellett az emberek kb. tizedét felölelő csoport is, akik akár másfél-két évet töltenek az alapos kereséssel, derül ki az OTP Ingatlanpont kutatásából.