„Melyik Bikavér az igazi? Ismerd meg!”

A várost övező dombok lejtőin, s a közöttük húzódó, sajátos mikroklímájú völgyekben már ősidők óta folyik szőlőtermesztés, az írásos emlékek a XVI. századig nyúlnak vissza. S a város is úgy alakult ki, hogy az évszázadok folyamán szépen magába „olvasztotta” ezeket a völgyeket, a domboldalon kialakított pince és présház sorokat.

Így ma Szekszárd belvárosától rövid sétával elérhetők ezek az utcák, ahol a pincék hűvös mélye fantasztikus borokat rejteget. Igaz ez a fekvés sajnos ma sokszor inkább átok, mint áldás a városnak: nincs olyan év, hogy egy-egy felhőszakadás során a dombról lefutó utcákat ne öntené el a víz és a sártenger.

Még 10 éve is itt volt az egyik „belvárosi” utcában, a domboldalon a város egyik legrégibb szőlész-borász családjának öreg pincéje, ahol az 1993-as Év Bortermelője, Vesztergombi Ferenc borait kóstolgattuk. Nem csupán a családi tradíció, és a kitüntetés okán a legtekintélyesebb borász Vesztergombi Ferenc. A ma Szekszárdon élő borászok közül ő kezdte legrégebben, 1970-ben, a „szakítást” a nagyüzemi borászkodással, s kezdte el készíteni saját, kézműves borait.

Néhány éve elkészült az új, impozáns családi borház, ahol 1996 óta már végzett borász fiával, Csabával együtt készíti borait, a csendes, visszahúzódó, szerepelni nem nagyon szerető Vesztergombi Ferenc. S bár csodálatos a Bikavérje, és a csak jó évjáratokban készülő Turul Cuvéeje, számomra Vesztergombi Ferenc a kadarka Nagymestere. Jó 10 éve az 1992-es évjáratot kóstoltam először, de máig „kísért” az a finom, fűszeres, zamatos paprikás íz, mely e szőlőfajta sajátja, s melyet azóta is minden évjáratban megtalálok, ha Vesztergombi kadarkát kóstolok.

A Taklerek az 1700-as évektől foglalkoznak a borral. Mióta őseik Mária Teréziának köszönhetően betelepültek Magyarországra, apáról fiúra örökítették a mesterséget. Az igazi áttörést a 2000-es év hozta, a Takler pincészet végérvényesen bekerült a hazai pincészetek élvonalába. Ezt elsősorban a hozamkorlátozásnak és a minőségbe vetett töretlen hitnek köszönhetik. A mindig szenvedélyesen, elkötelezettségét mély meggyőződéssel hirdető Takler Ferenc két fiával, Andrással és ifjabb Ferenccel együtt készíti a bort, viszia pincészet ügyes-bajos dolgait, így rájuk ragadt a Takler Trió név. Oly annyira befogadták ezt, hogy e névvel készülő cuvée-jük az pincészet legnépszerűbb bora lett. 2003 amúgy is kedvező volt Szekszárdon, ám a Takler család borai számára 2006-ban, és 2007-ben is ez az évjárat átütő sikereket hozott. 2004-ben pedig Takler Ferencet választották az Év Bortermelőjének. Regnum és Primarius cuvée-ik „taroltak” a hazai és a külföldi borversenyeken, sorra gyűjtötték aza aranyérmeket és a champion díjakat. Nekem a kedvencem a válogatott kékfrankosból készülő Gold Noir, s különösen a 2003-as, mely hasonló sikereket hozott Takleréknek, mint a cuvée-k.