„Miért nőnemű a víz? Te tudod?”
A víz elringat, befogad és tükröt tart elénk. A víz megtisztít, felfrissít, újjászül. A víz – akár az emberi testet a vér – csermelyként, patakként, folyóként, behálózza az egész Földet. Vízből van az eső, a hó, a jég. A tenger és a könny, a pára és a szökőár. A nő ezer arca.
A négy őselem a tűz, levegő, föld és víz közül az utolsó kettő a női minőség. S ezen belül a víz az érzelmek megfelelője.
Hogy évről-évre csökken a talajvízszint, hogy olvadnak a sarki jégtakarók, hogy a szakadatlan esőzések lassanként normálisnak számítanak, hogy a szökőár is feliratkozott a világkatasztrófák lehetséges listájára, mind egy irányba mutat:
Ember értsd meg önmagad! Ne tagadd le érzéseidet! Nézz végre tükörbe. Hisz azért vagyok. Pihenj le végre mellettem. Elringatlak. Fürödj bennem, megtisztulsz. Használj, és én boldog leszek, hogy értelmet, formát, tartalmat nyert a létem. Ez a víz üzenete. Mert a test, s benne a víz bölcsebb, mint az elme. És emlékezik. A kezdetekre.
R.G.
Hozzászólás zárolva.