Milyen tejjel a legjobb a kávé?
A kávét világszerte számos módon ízesítik, Magyarországon viszont egyértelműen a tej a legnépszerűbb, ugyanis az emberek 60 százaléka mindig tesz tejet a kávéjához. Ma már széles a kínálat: elérhető például laktózmentes tej, zsíros tej, sovány tej, rizstej, mandulatej, kókusztej, zabtej és szójatej is. Ezek nemcsak ízükben különböznek egymástól, de tejhabkészítésre sem egyformán alkalmasak. Lássuk, hogy milyen tejekből készíthető el a tökéletes tejhab egy finom cappuccinóhoz!
A GFK 2013-as adatai szerint Magyarországon 10-ből 9 háztartás vásárolt kávét 2012-ben, ami magas arány, vagyis kétségtelenül kávékedvelő nemzet vagyunk. A magyarok kávéfogyasztására köztudottan jellemző a tej és a cukor hozzáadása: az itthoni kávéfogyasztók 60 százaléka minden alkalommal használ tejet vagy tejszínt, 20 százalék pedig alkalmanként, míg csupán 20 százalék azoknak az aránya, akik mindig üresen isszák a kávéjukat – derült ki a Nespresso megbízására a Nielsen által 2012-ben készült kutatásából. (Minden másodpercben 16 ezer csésze kávét hörpintünk fel – és ez még csak egy a 17 meglepő tényből, amit a kávéról szedtünk össze!)
Akár hideg, akár meleg tejet, vagy tejhabot adunk a kávéhoz, az igazán finom tejeskávék alapja a jó minőségű eszpresszó. A jó eszpresszó markáns illat-, illetve ízvilággal rendelkezik, aminek az eléréséhez a finomra őrölt kávét forráspont alatti hőmérsékletű, vagyis 90 Celsius-fokos vízzel préselik át 9 bar nyomással a gépen. Az eszpresszó név az olasz „espresso” szóból származik, amely gyorsat jelent. Az elnevezés onnan ered, hogy ez a leggyorsabban elkészülő kávétípus: az eszpresszót 20-30 másodperc alatt főzik le. Ha rövidebb az idő, akkor a víznek nincs ideje kinyerni a kávészemekből az íz- és aromaanyagokat. Fordított esetben pedig, a túlfőzés hatására olyan kémiai anyagokat is kivon a forró víz a kávéból, amelyek savanykás-kesernyés mellékízt eredményezhet a kávéban.
Az eszpresszó minőségén kívül a gőzölt tejnek és a tejhabnak a kávéhoz adagolt aránya határozza meg, hogy milyen fajtájú tej alapú kávékról, vagy tejes receptekről beszélünk. A tejes receptek – például cappuccino, a latte és a macchiato – fogyasztása összetett élmény. Az esztétikai szépség szempontjából nagyon fontos, hogy hogyan képződik a kávé, milyen lesz az állaga, és hogyan keveredik, rétegződik a tejjel. Ízharmónia szempontjából az a leglényegesebb, hogy hogyan tud társulni az adott kávéfajtához a tej édessége, krémessége. A tejhabkészítés a klasszikus kávéházi megközelítés alapján gőzzel történik, de többféle eljárás létezik. A gőzöléssel lényegében felforrósítjuk és édesítjük és krémesítjük a tejet, mivel a tejcukor melegben jobban oldódik. A mechanikus habosító viszont levegőbuborékok segítségével készít habot a tejből. Az így készült hab a gőzöltnél keményebb, viszont szárazabb, mivel nem tartalmaz vízgőzt, így szépen elválik a kávétól, és könnyedén formázható, ami előnyösebb, ha díszíteni is szeretnénk az italt.
A különféle diéták és új étkezési trendek miatt egyre többen választanak növényi tejeket, illetve csökkentett zsírtartalmú, vagy laktózmentes tehéntejet. Természetesen nem minden típusú tejből készíthető ugyanolyan minőségű tejhab. Az alacsony zsírtartalmú és a zsíros tejből készített tejhab között állag szempontjából nincs különbség, tehát mindkettő egyformán alkalmas különböző tejes kreációk készítésére, viszont az ízük teljesen más lesz. A tej habosíthatósága a gyakori tévhittel ellentétben nem függ a zsírtartalmától, hanem kizárólag a fehérjemennyiség határozza meg. A növényi alapú tejek íze és állaga attól függ, hogy gabonából (rizs, zab, árpa), hüvelyesből (szója), vagy csonthéjasból (mandula, dió, gesztenye, kókusz) készülnek. Bár ezek mind nagyon ízletesek, ezért kiváló kiegészítői a kávénak, egyedül a szójatejből készíthető hab, míg a többi növényi alapú tej nem habosodik.
Forrás: Nespresso
Hozzászólás zárolva.